Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

Mielőtt a megye helységeinek leírásába fogott volna, Skolka már publikált két cikket, amelyek szintén erről a vidékről adtak tájékoztatást. Az egyik a kunhalmok keletkezésének kérdését vette újra elő (Markovicz írásait olvashatta), a másik az akkori Csanád vármegyéhez tartozó mezőhegyesi ménesbirtokot mutatta be részletesen, követve ezzel Schwartner Márton felhívását a hazai ménesek számbavételére és leírására. Mezőhegyesre még a szarvasi gyakorlati gazdasági ipariskola tanáraként látogatott el diákjaival. Salzmannhoz és Tessedikhez hasonlóan Skolka is hasznos, gyakorlati ismereteket kívánt átadni diákjainak, lehetőleg megkönnyítve a tanulást a szemléltetés módszerét alkalmazva és tanulmányi kirándulásokat szervezve. (Skolka ugyanis Szarvasra érkezése előtt Pozsonyban, Debrecenben tanult, majd a filantropista pedagógiai irány ismert alakja, Salzmann híres schnepfentali nevelőintézetében tanított, végül a göttingeni egyetemen fejezte be tanulmányait, ahol a neves történész és statisztikus, Schlözer előadásait is hallgathatta. Salzmann Tessedikre is hatással volt, a reáliák tanítását sürgetve rá hivatkozott mint legfőbb tekintélyre.) Helyszíni megfigyelés, empirikus tapasztalatgyűjtés előzte meg a megyebeli helységek leírását is. Adatgyűjtő szakmai kirándulásaira többnyire elkísérte őt a kiváló megyei főorvos, Riegler Zsigmond, aki az 1801. évi himlőjárványkor már alkalmazta a tehénhimlő védőoltást, az aiiyul Jenner 1798-ban közzétett találmányát. Skolka a kirándulások alkalmával látottakról, hallottakról számolt be - mint megjegyezte - nem akarva ismételni azt, amit előtte Korabinszky, Windisch, Vályi és más geográfusok már megállapítottak. Célját ebből a szempontból sikerült megvalósítania, mivel rengeteg új, részben számszerű statisztikai adatot tartalmaznak tudósításai. Nemcsak az egyes települések történeti emlékeit vagy a helyben őrzött történeti forrásokat tekintette meg, akár a fogházba is ellátogatott. Békésen beszélt a híres szélhámossal, Csuba Ferenccel, akinek csínytevései szerinte anyagot szolgáltatnának egy második Eulenspiegel-történethez. írásaiból kitűnik, hogy különösen a földrajz és természetrajz (ezen belül főleg a botanika) volt a szakterülete. A természeti viszonyok, a növény- és állatvilág bemutatása mellett a gazdálkodásról ír még igen részletesen, de a lakosok életkörülményeiről, az egészségügyi viszonyokról a helység történetéről és nevezetességeiről is megemlékezik. Néhol nem szorítkozik puszta leírásra, véleményét, tanácsait is közli. Úgy véli, hogy itt az ideje a közlegelők megszüntetésének, propagálja a tőzeg felhasználását tüzelésre, csodálkozik hogy a