Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)

AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ

ritkán látni mifelénk olyan parasztot, akinek 60-70-80 marhája, 20-30 vagy még több lova van, azután saját gulyása, saját kondása, 300-400 vagy még több pozsonyi mérő gabonája", Tessedik úgy vélte, hogy kellő intézkedések és változtatások nélkül "a paraszt jó állapotja lassanlassan nyomorúnágba hajol". Markovicz leírta verses krónikájában, hogy a tájon egymást érő szállások már valósággal falvaknak nevezhetők, Tessedik viszont a tanyarendszer problémáira mutatott rá a gazdálkodás és a gyermeknevelés szempontjából. Megismételhette a Maros-Körös közi vidék ismertetőjének szavait, hogy sok helyen csak egyszeri szántásra kerül sor ás akkor 4-6 pár ökröt is ekéje elé fog itt a paraszt, de ehhez azt fűzte hozzá, hogy "a gabona szára sokszor mégis alig van két araszt a földön felül". Skolka András (1778-1816) lGOO-tól tanított Tessedik szarvasi intézetében, 1804-ben, tehát mindössze 24 évesen pedig már a mezőberényi evangélikus gimnázium igazgatója lett. A fiatal Skolkában méltó folytatója akadt Markovicz és Tessedik művének, illetve általában annak a gazdag protestáns művelődési hagyománynak, amelynek legtisztább forrásaiból korábban Markovicz és Tessedik is merítettek. (Itt jegyezzük meg, hogy Tessedik lefordította és kiadta Comenius sárospataki beköszöntő beszédét, Skolkáról pedig tudjuk, hogy megvolt könyvtárában a Gentis félicitas!) Skolka poggyászában Tessedikhez hasonlóan széi"Ckörű gyakorlati ismeretek voltak elsősorban a természetrajz, a földrajz, az akkortájt más tudományoktól önállósuló és új fejlődési szintre lépő statisztika, valamint a pedagógia terén bírt alapos képzettséggel. A cselekvési lehetőségek II. József uralkodása után azonban már beszűkültek. 1792-től, Ferenc császár trónra lépésével, majd különösen a magyar jakobinusok pere után a reformok lekerültek a napirendről, folyt a "visszarendeződés". Rendőrállam alakult ki széles besúgói hálózattal, a reformok híveit, a tehetségeseket a szürke, de megbízható államszolgák, a hatalom tudás és koncepció nélküli kiszolgálói váltották fel. 1801 nyarán, öt évi fogság után Kazinczy még alig tudja elhinni hogy végleg kiszabadult: "Ha barátaimmal öszvejöttem, úgy beszéltem történeteimet, mintha csak 24 órára volnék kieresztve. Almaimból az rettente fel, hogy ismét fogva vagyok, vagy keresnek, hogy bedughassanak..." Ilyen időszakban pedig tanítóegyletet alapítani és jó gimnáziumot csinálni, sőt szenvedélyesen küzdeni Magyarország valós állapotának feltárásáért, az "édes haza" jobb megismertetéséért nem volt teljesen politikamentes vállalkozás.