Erdmann Gyula: Honismereti füzet 2. - Körösök vidéke 2. (Gyula, 1989)
AZ EURÓPAISÁG, HONISMERET ÉS REFORMGONDGLKODÁS TÖRTÉNETÉHEZ
is. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a toposz kialakulása, megszilárdulása a neolatin irodalomban történik meg; némi késedelemmel pedig megindul ennek átszivárgása az anyanyelvű irodalomba. Igaz, első magyar nyelvű változatai elég konfesszionális szemléletűek, sokszor didaktikusak, terjengősek; csak lassan haladnak előre az epikusságból a rövidebb lírai formák felé. Ez a folyamat valamikor a XVI. sz. végén, a XVII. elején játszódik le, ennek bizonysága Rimay János Kiben kesereg a magyar g nemzetnek romlássán s fogyássán c. verse. A XVII. század a toposz virágkora; mind a költészetben, mind a prózai műfajokban gyakran szerepel, különösen sokszor jelenik meg a prédikációirodalomban: mind latiq nul, mind magyarul. Mivel a puritanizmus eszmeisége ébren tartja e panaszirodalom szükségességét, érthető, ha a puritánusok prédikációiban - mutatis mutandis - gyakran megtaláljuk a toposzt. Puritánus szerzőktől származó művekben a nemzeti önszemlélet egyik leggyakoribb kifejezési formulája a Magyarország panasza toposz. Gyakran arra is találunk példát, hogy a toposz összefonódik a zsidó-magyar sorspárhuzammal, aminek következtében stilisztikája, fordulatai erősen elbibliásodnak. II. A prédikációirodalom egyik leggyakoribb változata a halotti prédikáció; emlékei igen nagy számban maradtak ránk. E műfajban különösen sokszor jelentkezik vizsgált toposzunk, s egyáltalán a nemzeti önszemlélet különösen jól vizsgáiható itt. Két körülmény figyelembe vétele ajánlatos: 1./ a korszak történelmi- politikai eseményeiben jelentős szerepet játszó személyiségek búcsúztatására írott prédikációk vizsgálandók, hiszen a funeratorok legtöbbször politikusi - történelmi szerepüket méltatják, s ennek föltétlenül vannak nemzeti vonatkozásai, 2.1 a halotti prédikáció alapszituációja is nagyon kedvez a querela-jelleg kibontakoztatásának, hiszen az panaszhelyzet eredendően, de a választott "hós" arányaiból, szerepéből következően a privát érdekeltség közösségi, nemzeti távlatúvá bővülhet. A nemzet számára kiemelkedő személyiségek elvesztése túlmutat önmagán; a nemzet veszedelme, pusztulása fejeződik ki halálukban. így véli ezt a század 40-es éveitől Medgyesi Pál is, mert:"... mikor a hasznos nagy emberek el-hu1 dogaInak, gyakorta veszedelmes idők következnek utánna.-.az illyen emberek az emberi társaságban az Eörállók, strásák. Tűddé ha a vigyázók el-esnek, mely váratlan üti meg az ellenség a várat. Oszlopok ők, ...mikor a háznak oszlopi dőléngezni kezdenek...az épület is nem sokára utánna megyén. Istápok, atyák...Pásztorok ők; Pásztor nélkül a nyáj tsak ottan
