Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Hazatérőben

a Márciusi Front iránti figyelem ébrentartásához. A mozgalom 1937 őszén válaszút elé került: maradjon-e továbbra is szellemi mozgalom vagy alakuljon át politikai párttá? Kovács Imre határozottan állást foglalt a Márciusi Front ellenzéki politikai párttá való átalakítása mellett. Vidéken tartott előadásain is emellett agitált. Ám a pártalapítás hívei kisebbségben maradtak. A kérdés ezzel nem került le a napirendről. Kovács Imre Szabó Pállal és Farkas Ferenccel együtt megszerezte a „Szabad Szó" c. lapot. A régi földmunkás újságot a parasztságnak szóló, friss hangú orgánummá alakították át. Az „újságcsinálás" közben szerzett tapasztalatok hatására ismét felvetődött a pártalapítás kérdése. A terveket ezúttal tett követte, 1939. június 29-én Makón megalakult a Nemzeti Parasztpárt, Kovács Imre lett a párt egyik vezetője. Bár a pártparlamenti jelenlét híján a háború alatt nem fejthetett ki erőteljesebb tevékenységet, a „Szabad Szó" körül kialakult egy paraszti gárda, amelyet felkészítettek arra, hogy a „változás" után mint a párt országos és helyi vezetői színre lépjenek. A Parasztpárt megalapítása idején Kovács Imre 26 éves múlt. Milyen elképzelések voltak az igen korán megnyilatkozó politikai aspirációk mögött? Koncepcióját, programját három csomópont köré lehet csoportosítani: függetlenség, demokrácia, a parasztság gazdasági és társadalmi felemelése. Az ország függetlenségének biztosítása, a német befolyással szembeni védekezés különösen hangsúlyossá vált az Anschluss után. A demokrácián a polgári demokráciát értette, annak valamennyi összetevőjével. Bővebb kifejtést igényel a parasztság életének átalakítását célzó elképzelése. Ideálja a polgárosult paraszt volt, aki mind a gazdálkodásban, mind társadalmilag, mind pedig mentalitásban egyenrangú partnere a társadalom bármely rétegének. A változás — kedvenc kifejezése volt ez, amikor nem lehetett nyíltan fogalmazni — alapfeltételének a földreformot tekintette. De hangsúlyozta, a földreform önmagában nem old meg semmit : „Az új birtokosok a feudális munkarendszer és az elavult termelési technika hínárjába akadnak, ha a földreformmal párhuzamosan nem indul meg a termelés átszervezése, indusztrializálása és a mezőgazdasági szociálpolitika törvénybeiktatása." Kovács Imre a megoldást a magántulajdon megtartásával létrehozott szövetkezetekben kereste. A friss üzemtani szakirodalom alapján termelési szempontból kettéválasztotta a parasztgazdaságot. Megkülönböztetett külső és belső üzemkört. A belső üzemkörben — „háztáji üzem" —, ahol a növénytermesztésben megtermelt termények intenzív feldolgozása folyt — állattartás, hizlalás, tejtermelés stb. — a modernizáláshoz elégségesnek tartotta a parasztcsalád erejét. Ellenben a külső üzemkör — szántóföldi termelés — gépesítését, intenziválását csak a paraszti magánig