Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Az 1848. március 15-i pesti forradalom első hírei és az azt követő napok eseményei Békés megyében

amely részletesen ismertette a nagy nap eseményeit. Itt is a város értelmiségét tömörítő gyulai kaszinó tagjai vették kezükbe a kezdeményezést. Március 20-án megalakították a Gyulai Kört, amelynek tagjaiból egy „középponti bizottmányt" hoztak létre azzal a céllal, hogy a helyi események alakításának tevékeny irányítója legyen, s hallassa szavát az országos ügyekben is. Szombathelyi Antal alispán, a Gyulai Körrel egyetértésben, március 22-ére Gyulára megyei köztanácskozást: népközgyűlést hívott össze, amelyre a kiküldött körirat alapján a megye valamennyi településének képviselőit elvárták. Békéscsabára március 19-én két olyan csabai polgár hozta le a pesti híreket, akik egyike részt vett Táncsics Mihály kiszabadításában és a Budáról Pestre tartó diadalmenetben március 15-én délután. A város „képviseleti testülete" március 20-i ülésén döntött a pesti forradalomhoz való csatlakozásról, és elhatározta, hogy testületileg átvonul a gyulai népközgyűlésre. A tanácstermet ekkor — ahogy a korabeli jegyzőkönyvben olvashatjuk — nemzeti színű zászlóval, Kossuth és Batthány arcképével díszítették fel. Március 21-én este Békéscsaba vezetői a gyulai népközgyűlésre utazó szarvasi, tótkomlósi, gyomai és köröstarcsai küldöttekkel közös vacsorát tartottak a kaszinó helyiségeiben. A vacsora vendégei közösen tanulták meg és énekelték el Petőfi Nemzeti dalát, amelynek szövegére Omaszta Zsigmond, a békéscsabai képviselőtestület elnöke komponált zenét. A békési olvasótársaság tagjai március 20-án a Pesti Hírlapból tudták meg a sorsdöntő változásokat. A társaság elnöke kezdeményezte, hogy a 12 pontot a város lakóinak népgyűlésén hirdessék ki. Március 22-én, Gyulán a megyeháza (ma a városi tanács épülete) udvarát zsúfolásig megtöltötték a népközgyűlés résztvevői. „Először nyíltak meg a megye házának kapui a népnek" — írta a Pesti Hírlap tudósítója Gyuláról. A megye vezetői a 12 pont mellett itt ismertették a pozsonyi országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatokat is a közös teherviselésről, a papi dézsma és az úrbéri szolgáltatások eltörléséről. A jelenlevők a megye valamennyi lakosa nevében ünnepélyes „köznyilatkozatban" csatlakoztak a pesti forradalomhoz, és feliratban kérték a királyt a törvényjavaslatok szentesítésére. Országgyűlési követeiket utasították, hogy kezdeményezzék a legszélesebb alapokon nyugvó népképviselet törvénybe iktatását. Valamennyi résztvevő ünnepélyes esküben fogadta a béke és a rend megtartását, majd határozat született a nemzetőrség megszervezéséről. A Gyulán született fenti határozatokkal Békés megye is megtette az első, döntő lépéseket a polgári fejlődés felé vezető úton. Jároli József