Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Az „atompalack szellemének" egyik kiszabadítója

AZ „ATOMPALACK SZELLEMÉNEK" EGYIK KISZABADÍTÓJA 90 éve született Szilárd Leó A XX. század embere eljutott a természet olyan szintű megismeréséig, hogy lehetővé vált bolygónk másodpercek alatt történő megsemmisítése. Az utóbbi évtizedekben atomfegyverek tömege halmozódott fel és úgy tűnik, a Föld lakói nehezen — vagy egyáltalán nem is —jutnak el az önpusztító fegyverkezés megállításához. Ugyanakkor az atomenergia korlátlan lehetőséget biztosít a földi élet felvirágoztatására. De a csak békés célokra fordított energia termelése is — megfelelő védművek, óvintézkedések hiányában — nagy veszélyt hordoz magában, ahogyan azt a már bekövetkezett reaktorbalesetek is példázzák. Kritikus szakasz következett be az emberiség történetében a láncreakció felszabadításával. A XX. században közismerten több magyar fizikus vívta ki világviszonylatban is az elismerést eredeti gondolkodásával, nagyszerű felfedezéseivel. Hogy csak a század első felének generációjából említsünk néhányat: Szilárd Leó, a Nobel-díjas Wigner Jenő és Békésy György, Teller Ede, Szigeti György, a gyulavári születésű Bay Zoltán és sorolhatnánk tovább hosszan, „...fizikus körökben a magyar is világnyelv, akárhová megy, mindenütt talál jó magyar fizikusokat." — mondta 1961-ben egy amerikai tudós magyar kollégájának. Ebben nem kis szerepe volt Szilárd Leónak, akiről méltán hangzott el az a kijelentés, hogy egyike századunk leginkább eredeti módon gondolkodó elméinek. 90 éve, 1898. február 11-én született Budapesten és 1964. május 30-án Kaliforniában hunyt el. Nagyívű, eredményes tudományos pályát futott be. A budapesti Műegyetemen megkezdett tanulmányait — nem elégítette ki a mérnöki pálya lehetősége — Berlinben fejezte be, ledoktorált, majd oktatott és kutatott az ottani egyetemen. Ebből az időből két termodinamikai dolgozata származik. Az egyikben az információelmélet előfutáraiként nyilvántartott gondolatait fejtette ki, a másikat kvantummechanikai méréselméletének kidolgozásakor Neumann János is felhasználta. A hatalomra törő és jutó fasizmus — sok tudóstársával egyetemben — Szilárd Leót is menekülésre kényszerítette. 1934-ben már egy londoni kórház fizikai osztályának vezetője. 1935—38-ig az oxfordi Clarendon Laboratóriumban dolgozott. Angliai tartózkodásának nagy eredménye az egyik kollégájával közösen felfedezett Szilárd—

Chalmers effektus néven ismert magkémiai jelenség. A második világháború kitörésének évében már az Amerikai Egyesült Államokban, a New York-i Columbia Egyetemen dolgozott több európai emigráns társával. Az amerikai kontinensen