Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

A gyulai közélet 100 évvel ezelőtt

gett csak igazán az egyleti élet. Ilyenkor voltak a tisztújítások és a bálok. Egy-egy város életében rendkívül fontos társadalmi, kulturális, olykor politikai szerepet töltöttek be a körök és az egyletek. Volt közöttük olyan, amelyik területi alapon szerveződött és egy városrészt képviselt, volt olyan, amelyik egy-egy társadalmi réteget tömörített, s volt bőven felekezeti alapon szerveződött egylet is. Gyulán jól megfért egymás mellett a Csatár Zsigmond megválasztásáért küzdő, nagy politikai súllyal bíró Németvárosi Olvasókör és a frissen alakult Izraelita Nőegylet. Ugyanígy békésen tevékenykedett a többi kör is, biztosítva tagjainak a kulturálódás, a politizálás és a szórakozás lehetőségét. A helyi közélet apróbb-nagyobb fórumai voltak ezek az egyletek. A köri-egyleti élet automatikusan kiválasztotta a közéleti szereplésre alkalmas embereket, akik azután a képviselőtestületben képviselhették az adott egyletben tömörülő réteget, csoportot. Januárban, februárban mindegyik egylet megrendezte a maga jótékony célú bálját. A bálok sikere mutatta meg az egyletek és körök tekintélyét, erejét. A sikert a tiszta bevétel nagysága dokumentálta, s az, hogy hány pár táncolta a nyitó négyest. Bál után a pénztáros a helyi lapokban nyilvánosan számot adott a pénzügyi eredményről; a nyereséget az egyleti könyvtár gyarapítására vagy felszerelések vásárlására fordították. 1888-ban az Iparos Ifjúsági önképző és Betegsegélyző Egylet vitte el a pálmát. A házavató ünnepélyüket követő bálon a megyeház nagytermében 128 pár táncolta a négyest, s 930 forint tiszta bevételt könyvelhetett a pénztárosuk.(900 forint volt Békés község első jegyzőjének évi fizetése.) „Nem hisszük, hogy polgári bál czíme alatt hét vármegyében ily díszes virágokból font hölgykoszorút találni lehetne" — lelkesedett a „Békés" kiküldött újságírója. Márciusban a Körös gondoskodott arról, hogy még véletlenül se lehessen megfeledkezni a vízszabályozásról. 12-én a Kettős-Körös biztosnak vélt balparti töltésébe hatalmas jégtáblák fúródtak, s a gát két hosszú szakaszon átszakadt. Másfél heti megfeszített küzdelemmel sikerült megvédeni Gyulát, Csabát, Békést, de a megyében mintegy 50 000 hold víz alá került. A Gerla—pósteleki határ teljesen elpusztult. Március vége felé megcsendesedett a városi közélet, elkezdődtek a tavaszi munkák. Az árvízmentes területeken szép termés ígérkezett. Jól sikerült május 9-e és 13-a között a tavaszi országos vásár. Az első 3-4 nap mindig az állatvásáré volt, s az utolsó napon tartották az úgynevezett belsővásárt, ahol az iparosok rakták ki portékáikat. A nagyságrendhez csak annyit, hogy az első napon zajló sertésvásárra 25—30 000 sertést hajtottak fel. A csendesebb időben igazi esemény híján a szerkesztő újra elo-