Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

A gyulai közélet 100 évvel ezelőtt

a polgármester. Lemondási nyilatkozatából azonban egy fontos okot kihagyott: a vármegye apróbb városházi szabálytalanságok miatt eljárást indított ellene. (Lámcsak, nem véletlenül feszegette a városházi ügyeket Csatár Zsigmond.) Dobay tisztességét ugyan nem vonták kétségbe, de erélytelenségét számon kérték. „Túl jó ember a polgármester" — kommentálta az eseményeket a „Békés". Ez az ügy a vártnál egyszerűbben oldódott meg. A vármegye Közigazgatási Bizottsága úgy döntött, hogy a polgármester a fegyelmi eljárás lefolytatásáig maradjon hivatalában. Ezzel, a félig-meddig sértődöttségből született lemondási nyilatkozat el is intéztetett. Mialatt Gyula teljesen el volt foglalva a belsó' küzdelmekkel, riasztó hírek érkeztek a szomszédságból. Békéscsaba képviselőtestülete deputációt menesztett az igazságügyminiszterhez, azzal a kéréssel, hogy a törvényszékek végleges helyének hamarost történő kijelölésekor Békéscsabára essék a választás. Ez a fenyegető hír egy szempillantás alatt egy táborba gyűjtötte a különféle gyulai „pártokat". Mindenki tudta, hogy a törvényszék áthelyezése csak az első lépés lenne, Békéscsaba a vármegyét akarja. Tizenöt évvel korábban már lezajlott egy hasonló, a megyeszékhely áthelyezését célzó kísérlet. A gyulai képviselőtestület sem volt rest, gyorsan ellen deputációt indított az igazságügy miniszterhez. „Hogyha a törvényszék és a megye, mely városunknak létfenntartója, elvétetik, Gyula megszűnik város lenni" — érvelt a küldöttség vezetője. A város vezetése minden követ megmozgatott a támadási kísérlet leszerelésére, nem is eredménytelenül. Még Békés Arad megye rovására történő kikerekítését is szorgalmazni kezdték. A remélt közigazgatási átcsatolással Gyula közvetlen vonzáskörzetét kívánták növelni. Erre Aradban mordultak fel: „Gyula árteret akar magának néhány Arad megyei község lecsippentésével?" A törvényszék kérdése 1895-ben került le véglegesen a napirendről, azzal, hogy Gyula magára vállalta a törvényszék új épületének felépítését. A megyeszékhelyért való viaskodás is a kiegyezés utáni változásokra vezethető vissza. Békéscsaba vasúti központtá lett, gyorsan fejlődött az ipar, a gazdaságilag megerősödött község szerette volna pozícióját tovább erősíteni a megyeszékhely áthelyeztetése révén. Gyula fejlődését viszont alapvetően közigazgatási központ volta határozta meg. A dualizmus idején épült ki a mai értelemben vett modern közigazgatás. A változtatás széles — nemcsak tisztviselői —• rétegek létalapját fenyegette, s a megyeszékhely elvesztése a város további fejlődését is megakasztotta volna. Mindez kellőképpen magyarázza Gyula gyors és éles ellenreakcióját. A vázolt események 1888-ban háttérbe szorították a különféle körök és egyletek életéről szóló tudósításokat. Más években januárban, februárban ezzel voltak tele a helyi lapok. Télen pezs-