Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

Pedagógiájának alapja: a szeretet

PEDAGÓGIÁJÁNAK ALAPJA: A SZERETET 150 éve született a kiváló szarvasi tanár, Benka Gyula (1838—1923) Pedagógus családban született. Apja 1828 és 1848 között előbb a mezőberényi, majd a szarvasi gimnázium tanára. Nagyapja, Szemian Benjámin csabai tanító. Nagybátyjai, Szemian Dénes szarvasi gimnáziumi tanár és Szemian Sámuel csabai főjegyző. A családi háttér mellett a másik meghatározó élmény életében, mely a tanári pálya felé orientálta később, személyes találkozása és kapcsolata Vajda Péterrel, akivel szarvasi kisiskolás korában „egy fedél alatt" lakott. A gimnáziumban olyan nagynevű tanárok csiszolták, nemesítették korán elhunyt kollégájuk fiának elméjét, jellemét, mint Molitorisz Adolf, Domanovszky Endre, Haberern Jonatán, Tatay István, Petz Gyula, Szemian Dénes. A gimnázium elvégzése után a teológiát választotta. Előbb Sopronban, majd Pozsonyban tanult. A teológia elvégzése után, hogy külföldi egyetemeken folytathassa tanulmányait, nevelőnek szegődött el Beniczky Márton tázlári birtokára. 1860 tavaszán már Németországban találjuk. Előbb Berlin, majd Göttingen, Hannover és Svájc voltak egyetemi éveinek főbb állomáshelyei. Berlinben hozta össze a sors földijével és az ugyancsak 1838-ban született nagy kortárssal, Zsilinszky Mihállyal, akivel együtt lakott és akihez attól fogva életre szóló barátság fűzte. Egyetemi tanulmányai végeztével számos helyre hívták, így többek között Békéscsabára, Iglóra, Eperjesre, Tótkomlósra. Ő azonban hű maradván egykori iskolájához, az esperesség hívására 1862-ben hazatért Szarvasra és ott a giunázium tanára lett. Odaérkezését követően oroszlánrészt vállalt a tanítóképzés gondolatának megvalósításában, amely gondolat még a gimnázium „mezőberényi" időszakában „sarjadt ki". A tanítóképző 1867/68-tól négy évfolyamúvá lett a gimnázium kebelén belül, annak V—VIII. osztályaihoz kapcsolódva. Benka Gyula mindkét intézményt 45 éven keresztül éltette aktív munkájával. Mindkettőben tanított, majd egyszerre lett igazgatója mindkét iskolának, egészen nyugdíjazásáig, 1908-ig. Rendkívüli munkabírással tanította a tanítóképzőben az összes neveléstudományi tárgyat, a magyart, az ének- és zeneelméletet, a gimnáziumban a vallást, a magyart, a filozófiát és a rajzot. Mindemellett szellemi energiájából jutott írói tevékenységének kibontakoztatására is. Gyakorlati, oktató-nevelő munkásságát ez teszi teljessé. Benka Gyula pedagógusi hitvallása a ma pedagógusai számára is aktualitással bír. Pedagógiájának alapja a szeretet volt. „Ha tekintélyt akarsz szerezni, mondja Benka Eschatalogiájában,