Erdmann Gyula: Honismereti füzet 1. - Körösök vidéke 1. (Gyula, 1988)

200 éves lexikoncikk Békés megyéről az 1780-as évekből

200 ÉVES LEXIKONCIKK BÉKÉS MEGYÉRŐL AZ 1780-AS ÉVEKBŐL Korabinszky János Mátyás (1740—1811) legjelentősebb műve a „Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn" (Magyarországi földrajzi, történelmi és termény lexikon) 1786-ban látott napvilágot Pozsonyban a nagy mecénás, Széchenyi Ferenc gróf támogatásával. A lexikon betűrendben tartalmazza a magyarországi helységek adatait. Erénye, hogy a fontosabb földrajzi, történelmi vonatkozásokon túl szerzője kitér a mezőgazdaság és az ipar, illetve a főbb termények (termékek) ismertetésére is. Utal az egyes települések lakosságának vallására, nemzetiségére, és amennyiben sikerült — legalább hozzávetőleges — információt szereznie, a népesség számára is. Végül a kultúráról (tudomány, művészet) sem feledkezik meg, amint azt Békés megye esetében Tessedik tevékenységének részletes, elismerő méltatása illusztrálja. 1804-ben kiadott kézi atlaszában hasonló szempontokat próbált figyelembe venni Korabinszky. Jelzi az egyes megyetérképeken a helységek státusát, egyházaikat és lakosságuk nemzetiségi hovatartozását. Szarvasnál jelöli Tessedik gyakorlati gazdasági ipariskoláját, amely fölállítása idejében (1780) valóban páratlan volt a maga nemében nemcsak hazánkban, de Európában is. Felbecsülhetetlen veszteség érte a megyét 1806-ban, amikor a helyi intrikák és hathatós támogatás hiánya miatt a megkeseredett Tessediknek végleg be kellett zárnia iskolája kapuját. Korabinszky lexikonában, amelyről érdekes módon eddig nem vett tudomást a helytörténeti kutatás, a megyebeli települések közül Békésről, Csabáról, Gyuláról és Szarvasról találunk érdemleges információkat közlő cikkeket. így pl. megtudjuk, hogy Békés 800 házból áll, határa nagy, a marhatartás és a marhavásárok jelentősek, a gabonafélék mellett kölest is termesztenek itt. Bár fában hiányt szenvednek, a Körösön leúsztatott egy láp tűzifa csak 4 forintba kerül, míg Pozsonyban legalább kétszer annyiba. Csabán a házak száma meghaladja az ezret. Jó a szántóművelés és az állattenyésztés, a szőlő viszont rossz minőségű. Rengeteg marhát és juhot tartanak, sok van kenderből is. Mivel határa szűkös, lakosai pusztákat bérelnek. A Körös vizének nemrég csatornát ástak a település mellett. Vízimalmok helyett lóval hajtott szárazmalmok találhatók itt; Korabinszky szerint az őrlésnek ez a módja okozza, hogy gyakran tönkremegy a legszebb búza nagy része. (Bizonnyal félreértésről van szó. A búzának az árthatott, hogy errefelé nem csépelték, hanem lóval nyomtatták. Korabinszky is osztotta azt az elterjedt nézetet, hogy itt terem a legszebb búza az országban. Csokonai pedig a Dorottyában a világ legszebb búzájaként említi