Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)
Feudális földjáradék, jobbágyi adózás - Kontraktus - taxa - robot
lentős része. A szereplő nyolc község (Békés városa, Csaba, Doboz, Elek, Fás, Berény, Székudvar és Vésztő) biztosan nem változtatott a hároméves szerződésén.38 Egy 1747- ből (a hároméves szerződés megújításának évéből) származó kiskilenced (nona minoris) összeírásban a természetben fizetők között a felsorolt települések mindegyike szerepel.39 A többi településről azt feltételezzük, hogy megkötötte az újabb szerződést, tehát nem készült kilenced-összeírás. Fentebb láttuk, hogy Szarvas is ekkor újította meg szerződését, s ezt a várost sem találjuk a természetben (in natura) járadékot fizetők csoportjában. Miben látjuk tehát a fordulópontot? Az 1742-ben meghalt Harruckern János helyébe lépett fia, Harruckern Ferenc idejében jelentősen megnőtt a kilencedet pénzben megváltó települések száma. Nem jelentett ez stratégiai váltást a birtokigazgatásban, de az arányok jelentős módosulását mindenképpen. A kilenc kérdőpontra adott válaszokban meglehetősen sok település hivatkozott arra, hogy az 1762-ben bevezetett kontraktusig ún. könyvecskékbe írták be a járadékot. Ezeknek az időpontját hol 18 évvel korábbra (Doboz), sokan az ötvenes évek elejére datálták.40 Endrőd bírái az 1770. novemberi kiegészítésekben 28 évvel korábbi időpontra gondoltak, amikor is bevezették a „hetelést" (lásd 1. táblázat) és a „szekérrel való” szolgálatot.41 Mit tehetünk hozzá mindehhez? Két dolog kapcsolódik össze a kérdőpontokra adott válaszokban. Az 1740-es évek legelején kissé megemelte az uradalom a jellegében robotként is felfogható munkajáradék formát: a szekerezést, fa- és szénahordást előíró kötelezettségeket. Erről — Gyula kapcsán — Scherer Ferenc is megemlékszik várostörténeti monográfiájában.42 Mindez alapvetően nem érintette, illetve csak kiegészítette a korábbi szolgáltatásokat. Ugyanakkor ezeket a terheket nem az egyénekkel, hanem a communitással, a település egészével kötötte meg az uradalom. Ezért ténylegesen nem tekinthető robotnak sem. Mi lehetett ezt megelőzően a teher? A Gyulán letelepedett németekkel kötött megállapodás szerint karácsonykor és húsvétkor egy-egy szekér fát, szénakaszáláskor ugyancsak egy-egy szekér szénát voltak kötelesek (a közösség) beszállítani (Gyulára).43 A fa- és szénahordás ezek szerint a kezdetektől gyakorlattá vált, s ebből nem származott semmiféle konfliktus. Ugyanekkor, a negyvenes évektől szélesebbre tárták a kapukat a kilenced pénzen történő megváltása előtt, hiszen a települések fele élt, élhetett a lehetőséggel. Az 1750-es évek elején azonban egy még nagyobb, elsősorban mennyiségi változás következett be. Ez a szerződések háromévenkénti megújításának logikájából következtetve, az 1750—51-es évben lehetett. A települések még nagyobb csoportja válthatta meg pénzben a földesúri járandóságok nagy részét. Az eddig publikált két forrás szerint Németgyula 1750-től, míg Békés 1751-től kezdve vállalta a kontraktust.44 A töb38 MNL OL P 418. S 77.1745. 39 MNL OL P 418. S 163. Lásd erre vonatkozóan a kiskilencedről szóló, utolsó fejezetet. Az összeírásban még egy újabb település, Endrőd is szerepel a természetben járadékot fizetők csoportjában. 40 Gyoma, Köröstarcsa, Magyar- és Németgyula, Mezőberény, Öcsöd, Szarvas, Vésztő 1750-től, Füzesgyarmat 1751-től számolta annak bevezetését. Voltak, akik korábbra, 1747-re (Endrőd) dátumozták azt. A körösladá- nyi elöljárók szerint „26 vagy 27 esztendőktől fogva” adóztak a könyvecskék alapján. Cseh 1989. passim. 41 Cseh 1989. 326. p. 42 Scherer 1938. 312. p. 43 Uo. 44 Implom 1971. 84. p.; Molnár Ambrus: Békés pusztulása és újjászületése. 1999. (Továbbiakban Molnár 1999.) 172. p. 18
