Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban 1730-1737 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. (Gyula, 2015)
Harruckern János György gyulai uradalmának kialakulása
védését a hibát felfedező Karácsonyi szépen magyarázta meg. Szerinte oka a pontatlan XVI. századi forrásokban keresendő.231 Vajon van-e összefüggés a két térképész tévedése között? Igen van, mindketten jól ábrázolták az említett pusztát. A térkép nem hibás, hanem pontos, hiszen a határbeli pusztát valóban Murony néven ismerték (pl. az úrbéri vallomásokban), de a század utolsó harmadától már többnyire Monor néven emlegették a helyiek. Tehát akkoriban két Murony nevű prédiuma volt a vármegyének.23b A szemet gyönyörködtető térkép a táblázatba foglalt területi adatok mellett ház- és lélekszám statisztikát is közöl a településekről. Az összes lélekszám értékei közelítenek az 1787-es népszámlálás adataihoz, de nem egyeznek azokkal. A települések egészét nézve a házak számában tizennégy százalékos, a lélekszámot tekintve 0,7 százalékos az eltérés. Ezt jónak is mondhatnánk, ha az egyes települések szintjén vizsgálódva olykor nem találnánk nagy eltéréseket a két adatsor között. Békéscsaba esetén a házak számában harminc százalék, míg a nemek szerinti összetétel tekintetében csak egy százalék, Békés esetében a házak számában tíz százalék, a lélekszámban két százalék, Gyulán a nők arányában negyven, a házak száma esetében kilenc százalék az eltérés. A bárónak az uradalmat meg kellett védeni a régi birtokaikat visszaperelni kívánó családok leszármazottaitól is. A kamara és Harruckern állták a sarat. A hatalmas gazdaság érintetlenségét minden bíróság előtt biztosítani tudta. A vármegye területén még két, nagyságrendekkel kisebb uradalom jött létre az 1710—20-as években. A kétegyházi uradalom Gyulavári és Kétegyháza falvakkal, valamint a szentandrási, amely Békésszentandrást foglalta magába pusztáival együtt. Mint már említettük, a megye területének öthatodát a gyulai uradalom lényegében egybefüggő birtokteste alkotta. Harruckern jól átgondolta, felépítette és kivitelezte birtokot szerző, gazdaságát fejlesztő és ebből busás jövedelmet biztosító tevékenységét. A hadsereg szolgálatából 1737-ig nem lépett ki, ami kapcsolatrendszerének megtartását, a császári udvar támogató közelségét biztosíthatta. Tudta mit akar, reálisan felmérte helyzetét. Nem minden számítás nélkül, magyar főúrrá kívánt válni, ami a magyar törvények, a politikai élet ismeretére utal és egyben annak befolyásolását is eredményezhette. A karrier elkerülhetetlen feltétele a honfiúsítás volt, ami 1723. augusztus 7-én meg is történt. 1729-ben elnyerte a bárói rangot, s ugyanebben az évben a főispáni címet is megszerezte.24 Ettől kezdve a felső tábla tagja lett, 1732-ben pedig - a korábban kinevezett főispán halálát követően — ténylegesen elfoglalta Békés vármegye főispáni székét. Az 1720-as évtized második felétől, a király jóváhagyásával, saját birtokán önmaga szedte be az állami adókat a vármegye helyett. Befolyása révén elérte, hogy birtokain élő jobbágyainak vármegyei terheit (háziadó) jelentősen csökkentsék.25 A gazdasági, politikai hatalom birtokában már „csak” okosság kellett a sikerhez. Vallási türelemmel (első helyen), a földesúri és állami terhek mérséklésével, taxás-kontraktualista jogállással, az egyházi tized megváltásával — birtokán nem szedtek ilyen jogcímen adót - ösztönözte a jobbágynépességet a 23a Az elmondottak megmagyarázzák, hogy a könyv mellékleteként miért ezzel a térképpel egészítjük ki mondán- dónkat. 23b Karácsonyi 1896. II. k. 231. p.; Mády Zoltán: Orosháza határának története. In: Orosháza néprajza. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 21. p. 24 A tisztség tényleges elfoglalása csak később, Löwenburg János Jakab halála után történt meg. 25 Éble 1895. 54-61. p. 14
