Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
dúból (egy-egy az adószedő és az alispán oldalán, kettő-kettő a szolgabírák segítségére és a tömlöcnél) állt. Úgy tervezték, a vármegyei börtön megépülésekor a tömlöchajdúk száma emelkedhet. A rendek a főispáni döntésből hiányolták a csabai magazinum mellől az addig ott szolgáló hajdút. A katonák járandóságát a Bihar vármegyei illetményekkel megegyezően állapították meg (évi 70 forint készpénz, lóporció, évente egy-egy pár nadrág és csizma, háromévente mente, dolmány, öv, köpönyeg, süveg, lovagló nadrág, határozatlan időre fegyverzet, nyeregszerszám, lóról a katona maga gondoskodott). Biharban a vármegyei lovasok elöljárója nem a corporalis, hanem a vigiliarum magister címet viselte, fizetsége 10 forinttal haladta meg beosztottjai bérét, összesen 80 forintra rúgott.438 Az egyesített Békés-Csanád-Csongrád vármegye szolgaszemélyzete 1786-ban egy várnagyból, tíz lovas- és 35 gyalog hajdúból, egy kéményseprőből, két kocsisból és egy hóhérból állt.439 A vármegyei katonák a 14659/1793. június 21-i helytartótanácsi rendelet értelmében 130 forint fizetést kaptak. Ebből az összegből fedezték a lótartással kapcsolatos kiadásokat, a vármegyétől csak fegyvert és lószerszámot kaptak, amit kellő gondossággal tartoztak kezelni.440 Levélhordó lovas katona (praetorialis miles) A rendelkezésre álló források tanúsága szerint 1790 májusában a levélhordó katonák fizetésemelési kérelmét elutasították, ez év novemberében viszont lóporciót állapítottak meg számukra.441 1805-ben a négy praetorialis katona fizetésemelést, s az 1801. évi gyulai tűzvészben elégett szolgálati fegyvereik és nyeregszerszámaik helyett új eszközöket kértek (azóta saját rossz szerszámaikat használták), a pusztai katonák pedig bérük javítását kérvényezték, hogy lovat is tudjanak venni.442 1805. december 13-án a praetorialis katonák számára a rendek lóporciót ítéltek meg.443 A háborús viszonyokra tekintettel a helytartótanács 1805. november 15-én 26943. sz. rendeletével - a hivatalos levelek és jelentések gyorsabb célhoz juttatása érdekében - minden postaállomásra két lovast rendelt a vármegyei katonák vagy a feladattal megbízott parasztok közül. Békés vármegye 1805. december 12-én két új segédlovas félfogadása mellett döntött, akiknek a postamesterek csak akkor adhattak megbízást, ha a saját lovaikkal éppen levelet kézbesítettek.444 A posta rendetlensége és késedelmessége komoly gondot okozott, ezért 1809 szeptemberében gazdaembereket helyeztek el a Pestre vezető úton: a szentandrási levélhordót Pestre, az endrődit Monorra, a vésztőit Ceglédre, a békésit a Harangos csárdához rendelték. A rendek Szilla Miklós pesti ügyvédet bízták meg, hogy hetente háromszor (hétfő, szerda, péntek) a háborúval kapcsolatos legfrissebb hírekről, fejleményekről tájékoztassa a Békés megyeieket. Szillát kérték arra is, hogy a magyar királyi kancelláriától, a helytartótanácstól és a főispántól érkező sürgős küldeményeket, leiratokat is ez úton továbbítsa Gyulára, valamint az Arad megyének címzett leveleket átvette Vukovics pesti prókátortól és azokat is a futárpostára bízta. A négy levélhordó a vármegyei lovas katonákkal megegyező fizetést, 120 forintot kapott, továbbá napi 1 forint diurnumot élelemre. A lovak takarmányozását úgy oldották meg, hogy a Harangos csárdánál állomásozó Békés vármegyétől természetben, a monori és ceglédi Pest megyétől utólagos megtérítéssel, piaci áron jutott ellátmány438 Kgy. ir. 775/1785, 835/1785, 841/1785, 49/1786, 131/1786; jkv. fog. 739-785/1785, 822-845/1785, 49/1786, 131/1786. 439 Haan, 1883. 89. p. 440 Jkv. fog. 627/1793. 441 Kgy. ir. 490/1791. 442 Kgy. jkv. 1094-1095/1805; kgy. ir. 1094/1805. 443 Kgy. jkv. 1351/1805. 444 Kgy. jkv. 1314/1805. 75
