Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
amúgy is kisszámú tisztviselőre, hivatali elfoglaltságukra -, a határidőhöz kötött, igen terhes és időigényes népesség-összeírás munkálataihoz napidíjas conscriptorokat neveztek ki a szolgabírák mellé.310 1841-től a négy Gyulán kívüli szolgabíró felváltva jelent meg a rendes polgári és büntető törvényszékeken, a rendkívüli törvényszéki üléseket, az árva- és censuralis széket a központi szolgabíró látogatta, s a hitelesítő küldöttségeknek is utóbbi lett a tagja.311 1841 augusztusában a csabai járás főszolgabíráját felhatalmazták, hogy törvényes eljárásaiban segédesküdtként - saját beosztott, lemondott esküdtje helyett - a vármegye valamely más esküdtjét vegye igénybe.312 A szolgabírák szükség esetén alkalmi megbízásoktól sem zárkózhattak el. 1814-ben a betegeskedő Paulovitz József főszolgabíró hivatali teendőit Stummer János alszolgabíróra bízták, aki még 1816-ban is két posztot látott el egy személyben. A napról napra növekvő teendők, a birtokosok gyarapodó száma miatt Stummer vármegyei intézkedést sürgetett, egymaga nem felelhetett meg tökéletesen a rábízott feladatnak.313 1820-ban Lehoczky Lajos szolgabíró feladata lett a csorvási válogatott tenyészkancákra és a megyei csődörökre való felvigyázás.314 1827-ben a békési járás főszolgabíráját az adószedői számadások revíziójával bízták meg.315 ■ ESKÜDT (IURASSOR) 1790. április 26-án a négy vármegyei esküdt szolgálati helyét rögzítették: a két békési járási esküdt Szeghalmon és Kétegyházán, a csabai járásiak Endrődön és Csabán működtek.316 1832-ben felmerült az endrődi esküdti stációnak a népesebb Gyomára való áthelyezése.317 Az esküdtek sokrétű feladattal (rovatos- és népesség-összeírás, utak igazíttatása, vízszabályozás, végrehajtások, az adó beszedése, a közbiztonság és a rend fenntartása) voltak megbízva. 1843 körül, a legújabb törvényeknek megfelelően a mezei rendőrséggel és a váltótörvényekkel kapcsolatos teendőkkel (csődületek, végrehajtások) bővült elfoglaltságaik sora. A központi esküdt területi illetékessége 1843-ban Magyar- és Németgyulára, Várira és Dobozra terjedt ki. A megyeszékhelyen, Gyulán különösen sokrétű feladattal kellett számolnia („élénk a kereskedés, népesek a heti és országos vásárok, igen számosak a katonai átkelések, s hol a vérbíráló helybeli uradalom és hadfogadó fiókkormányon kívül nagyobb számú nemesség, 16 céhek - találtatnak”), de a többi esküdt is népes, egymástól távol eső településekért felelt.318 A közmunkákat szabályozó új törvény értelmében - járási adószedők hiányában - a közmunkák felhasználásáról szóló havi jelentéseket Békés megyében 1845- től az esküdteknek kellett elkészíteni.319 1846-ban Kálló József csendbiztost a főispán tiszteletbeli esküdtnek nevezte ki, „a bírói körbe való avatkozás nélkül”.320 Lehoczky Lajos ellenben tiszteletbeli esküdtként tényleges feladatok teljesítésére kapott utasítást: „négy esztendők elfolyása alatt, amidőn itthon voltam 310 Kgy. jkv. 1412/1818, 1351/1821; BML IV. A. 4. c. 178/1818, 120/1819, 321/1821. Az 5283/1823. márc. 4-i helytartótanácsi rendelet viszont leszögezte, a nem nemesek összeírása a rendes fizetéssel ellátott tisztviselők kötelessége, s erre a célra a vármegyei kasszából diurnum nem fizethető ki. BML IV. A. 4. c. 116/1823; kgy. jkv. 594/1823. 311 Kgy. jkv. 471/1841. 312 Kgy. jkv. 2185/1841. 313 Kgy. jkv. 1037/1814,1289/1816, 1595/1817. 314 BML IV. A. 4. c. 140/1820. 315 BML IV. A. 4. c. 406/1827, 413/1827. 316 Kgy. ir. 1062/1790; jkv. fog. 1062/1790. 317 Kgy. jkv. 831/1832. 318 Kgy. ir. 282/1843. 319 Kgy. jkv. 1255/1845. 320 Kgy. jkv. 1722/1846. 60
