Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
uradalmi tisztviselőket mindig a vármegyei pénztárból fizették. A megyei kasszát a nagyobb biztonságért a várban őrizték. 1733-1734-ben is a gyulai uradalmi perceptor utalványozott a vármegyei pénztárból.230 A helytartótanács 1743. április 3-án közzétett rendeletben szabályozta a táblázatos adószedői számadások készítését.231 A főispánoknak kiadott 1752. évi utasítás kiemelte, hogy a vármegyei adóigazgatás tisztviselői szoros elszámolással tartoznak, közpénzt magáncélra nem használhattak fel. Az instrukció azt javasolta, a pénztárnokok lehetőleg az esetleges hiányok, károk megtérítésére inkább kötelezhető birtokos nemesek legyenek. Az adószedők időről időre elszámolással tartoztak, a mutatkozó hiányt késedelem nélkül be kellett hajtani, nem pedig - a kialakult gyakorlat szerint - az örökösöktől követelni.232 Az 1762-ben hivatalba lépett Békés megyei perceptor a kassza biztosítására kauciót tett le, amit a vármegyei levéltárban őriztek. Az esetleges hiány megtérítésére Kálló József felesége, Vincze Klára is kezességet vállalt.233 Az 1799-ben másodadószedőnek kinevezett Kucharcsek György az előírt kauciót özvegy Gera Mátyásné Rácz Klára 500 forint értékű kezeslevelével egyenlítette ki.234 A nemesi insurrectio pénztárát 1801-ben Kucharcsek György másodadószedő kezelte, ám a nagy gyulai tűzvész idején a nála lévő kassza megsemmisült, a kár egy részét meg kellett térítenie.235 A helytartótanács gyakran évekre visszamenőleg véleményezte az adószedő számadásait,236 s több alkalommal módosította az adókezelés rendjét. Mivel Békés vármegyében 1783-ban csupán 20 helység adóbeszedéséről kellett gondoskodni, ezért itt particularis perceptorra nem volt szükség. Aladószedőt 1790-től választottak.237 Kálló István másodadószedő 1792-ben kérte 200 forintnyi fizetése 300-ra való felemelését, visszamenőleg az 1790. május 1-jei tisztépítőszék idejétől. Kérelmét a helytartótanács 12558/1790. április 16-i rendeletével támasztotta alá, amely a pénztárak elválasztásáról intézkedett, és egyben a másodadószedőt ellenőrnek (contra ágens) is megtette. A fizetésemelést a helytartótanács elutasította (26557/1792. november 23.).2381794-ben a másodadószedő kötelességévé tették a vármegyei fa- és gyertyaszükséglet beszerzését és elismervények melletti kiosztását. A fát a vármegyeház udvarán raktározták.239 A főadószedő mindkét kasszáról (hadi, házi) elszámolással tartozott. A perceptoratus 1792-ben és 1797-ben minden külső segítség nélkül végezte a hadi segedelem személyes felosztását és beszedését, míg más megyék külön személyt alkalmaztak erre a feladatra. 1797-ben a mindenkori adószedő rátermettségének tulajdonították, hogy a megye a legnehezebb időkben sem maradt hátralékban az adóval.240 A 26682/1790. november 23. sz. helytartótanácsi rendelet szigorúan előírta a török háborúk alatti élelem-elszámolás felterjesztését a budai számvevőséghez. A munkálat idejére lehetővé tették a régi perceptor napidíj melletti alkalmazását, ha a poszt új viselője nem értene ahhoz.241 Az adószedők 1811 -1828-ig jegyzőkönyvet vezettek a dezertőrök elfogása után kifizetett jutalmakról (taglia), az azok átadását érintő katonai elismer vényekkel együtt.242 Az adószedő gondoskodott 1837-től a vármegyei szolgaszemélyzet felruházásáról, a szükséges 230 Kgy. jkv. 273/1731,100/1733, 35/1734. 231 Kgy. ir. 132/1743, 35/1766. 232 Ember, 1983. 59. p. 233 Kgy ir. 60/1763,190/1783. Az előzményekre 1. még: kgy jkv. 7/1734, 29/1734; kgy. ir. 52/1733. 234 Kgy. jkv. 374/1799. 235 Kgy. ir. 480/1810. 236 Kgy. ir. 124/1764. 237 Kgy. ir. 238/1770, 190/1783, 274/1785, 550/1785, 82/1786, 502/1786, 1062/1790; jkv. fog. 268-286/1785, 82/1786, 502/1786. 238 Kgy. jkv. 875/1792; jkv. fog. 46/1793; kgy. ir. 550/1791. 239 Kgy. jkv. 817/1794; kgy. ir. 817/1794. 240 Kgy. jkv. 656/1797. 241 Jkv. fog. 1937/1790; kgy ir. 1937/1790. 242 Kgy. ir. 2358/1828. 52
