Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
anyagok, eszközök, továbbá az írószerek beszerzéséről. A rendek saját kérésére 1842-ben mentették fel a főadószedőt ettől a sok utánjárást igénylő feladattól, s 1842. november 1-jétől a cselédség ruháztatását a központi szolgabíróra, annak esküdtjére, a számvevőre és az adószedőre bízták.243 Az Egyed Ferenc halálával megüresedett főadószedői posztra 1812-ben kinevezett Kornély Ambrus 16 év hivatalviselés után megjegyezte, hogy „a normális adószedői instrukció nékie se adódván ki soha”.244 1827-ben tervbe vették a vármegyei pénztár és az adószedő működésének szabályozását.245 ítélethozatalig a vármegyei kasszában, lepecsételt borítékban, nem pedig a pertestben, a büntetőper többi iratai között, kellett tartani a hamis váltócédulákat.246 A 12667/1820. május 9-i helytartótanácsi rendelet a vármegyei pénztár célszerűbb és biztonságosabb vezetése érdekében előírta, hogy a fő- és aladószedő minden esetben közösen nyissa fel a kasszát és számadást is együtt készítsenek.247 1820-tól a helytartótanács által küldött (8220/1820. március 28.) nyomtatott íveken kellett az adóbeszedésről havi jelentést készíteni.248 Az 1820-as években a vármegyei pénzkezelést, az adók beszedését helytartótanácsi leiratokkal (17359/1823. július 8., 19769/1824. augusztus 10., 21064/1824. augusztus 17.) szabályozták.249 A hadi elszámolások végett és egyéb hivatalos ügyben az adószedők gyakran utaztak Pestre.250 Ha tisztújítás alkalmával személyi változás történt, kiküldött megyei bizottság jelenlétében vizsgálták meg a pénztárakat, és adta át a leköszönő adószedő a készpénzt, hivatalos iratokat (diariumok, nyugták, a tisztviselők fizetését hitelesen mutató táblák, a kvártélyaikra és a megyei középületekre vonatkozó számadások, íróeszköz-, tűzifa- és gyertyajárandóság, a maradványok feljegyzése, a megyei vagy ideiglenes alispáni utalványozások, a raktári biztos számadásai), jelentésekhez szükséges nyomtatványokat és mértékeket, pénzt tartó- és mérő eszközöket megválasztott utódának.251 ■ SZÁMVEVŐ (EXACTOR) A 4818/1774. december 12-i helytartótanácsi rendelet a számvevőknek 200 forint fizetést állapított meg.252 A békési rendek 1777-ben 200 forint illetménnyel számvevőt kívántak felfogadni, az állást csak 1781-től töltötték be.253 Mivel Névery Ferenc lemondása után sem szenvedhettek a közügyek hátramaradást, ezért 1817. november 26-án a posztot elnyerni kívánó Bálintfy Mártont bízták meg a rendek - a főispáni rendelkezésig - a dicalis összeírások kezelésével és egyéb, a számvevői hivatalhoz tartozó munkák elvégzésével.254 Kazay Mihály számvevő 50 forintos fizetési pótlékát 1821-ben 200 forintra emelték fel, hogy abból illendő kvártélyt bérelhessen. Mivel több ezer forintról szóló számadásokat, rováslajstromokat és egyéb pénzügyi iratokat tartott otthonában, s katonai elszámolásra és egyéb hivatalos ügyben gyakran kellett elutaznia, ezért 1821-ben tiszti hajdút is rendeltek mellé ezek biztonságos megőrzésére. A helytartótanács azonban saját hajdú tartását nem engedélyezte (2714/1826. január 14.), csak ahhoz járult hozzá, hogy a számvevő Gyulán 243 Kgy. jkv. 2120/1836, 636/1837, 764/1837, 1592/1842. 244 Kgy. ir. 2358/1828. 245 Jkv. fog. 314/1827. 246 Erről rendelkezett a 30527/1826. dec. 5-i helytartótanácsi leirat. BML IV. A. 4. c. 35/1827. 247 Kgy. jkv. 779/1820. 248 BML IV. A. 4. a. 97/1820. 249 BML IV. A. 4. c. 203/1823, 272-273/1824. 250 Kgy. jkv. 1635/1836. 251 Kgy. ir. 2358-2359/1828, 539/1835; BML IV. A. 4. a. 13-14/1812, 77/1837; kgy. jkv. 539/1835. 252 Kgy. ir. 17/1775. 253 Kgy. jkv. 181/1777; jkv. fog. 168-209/1777; kgy. ir. 28/1778. 254 Kgy. jkv. 1592-1594/1817. 53
