Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
a kikötéssel, hogy a poszt betöltője a levéltár regesztrációjába nem folyhat be. Az alügyész Gyulán lakott, 50 forint kvártélypénzt, valamint az 1773. évi helytartótanácsi rendeletben megállapított 150 forint fizetést kapott.218 A rendek 1794-ben statútumot alkottak a vármegyei tömlöctartóról és hajdúkról, amelynek megtartása az ügyész feladata lett, ugyanis az ügyész volt a tömlöc fő gondviselője s neki kellett a jó rend megtartására felvigyázni. A rabok ügyének képviseletét a tiszti ügyészek egymás között osztották meg. 1836-ban a rendek a másodalispánon kívül az al- ügyészt bízták meg a tömlöc főfelügyeletével, s a felelősség is őt terhelte.219 1797-ben az ügyészek országosan - Békés vármegyét kivéve - a főszolgabírókkal megegyező fizetést élveztek. Az ügyész magistratualis és büntető pereket folytatott, felvigyázott a tömlöcre, számadásokat vezetett.220 1816- ban a hivatalából felfüggesztett vármegyei főügyész teendőit - különösen a helytartótanács által sürgetett úrbéri ügyeket - a másodügyészre bízták, akit hasonló esetekben minden rendes ügyészi kötelesség megilletett. Meghagyták a rendek a pártfogó perek serény folytatását is. A törvényszéken a rabok védelmezését Nagy Mártonra bízták. A főügyész hivatalos iratainak jegyzék melletti átvételére háromtagú küldöttséget neveztek ki.221 1817- ben a helytartótanács arra emlékeztetett, hogy a vármegye fiskálisai az uradalmi ügyészi teendők ellátásától, magánhivatal viselésétől el vannak tiltva. Ennek alapján megvétózta Molnár János és Nagy Márton uradalmi ügyészek tiszteletbeli alügyésszé történt kinevezését. A főispán 1816. október 24-én ahhoz járult csak hozzá, hogy különleges esetben, ha a szükség úgy hozza magával, Nagy és Molnár is ügyészi feladatra fordítható.222 ■ FŐ- ÉS ALADÓSZEDŐ 1717-ben a Békés vármegyei adószedőt (perceptor) és halála esetén örököseit számadásra kötelezték.223 Az adószedő esküformáját az 1722. június 8-i tisztújítást követően állapították meg.224 Az 1722-ben perceptornak és fiscalisnak megválasztott Almássy Mártont a rendek 7 pontba foglalt, a két poszthoz tartozó összevont hivatali instrukcióval látták el.225 Később helytartótanácsi utasítást (1725. szeptember 22.) adtak a perceptoroknak.226 1725-ben a Harruckern János György kezdeményezésére kiküldött királyi biztosi vizsgálat nyomán megszüntették a tisztviselői és a szolgai állások jelentős részét, többek között a pénztáros 100, és a helyettes pénztáros 60 forintos bérét is. A megyei adóigazgatást a Harruckern-uradalom alkalmazottaira bízták.227 Löwenburg János Jakab főispán 1731- ben - az 1723. évi 63. törvénycikkre hivatkozva - ismét vármegyei adószedőt nevezett ki, aki még ugyanebben az évben tízpontos hivatali utasítást kapott.228 A Harruckern család uradalmi ügyésze, Zaffiry Imre azonban tiltakozott ez ellen, érvelése szerint az uradalomnak volt pénztárnoka, aki beszedte az országos adót, sőt a kasszában tartalékolt néhány ezer forint mindig kellő biztosítékul szolgált a jobbágyok esetleges fizetésképtelensége esetére. A Harruckernek joghatóságán kívül eső három község (Vári, Kétegyháza, Szentandrás) pedig Zaffiry szerint elenyészően kevés volt.229 1726-1728-ig az ügyészt, jegyzőt, az 218 Kgy. jkv. 352/1795, 676/1795. 219 1839-ben Lukács Antal vármegyei rab kérte „magát a tiszti ügyész tirannismusa ellen megvédetni”. BML IV. A. 4. a. 105/1839. 220 Kgy. jkv. 817/1794, 656/1797, 2026/1836. 221 Kgy. jkv. 749/1816. 222 Kgy. jkv. 1495/1816, 1472/1817, 422/1825. 223 Kgy. jkv. sz. n./1717. 224 Kgy. jkv. 36/1722. 225 Kgy. jkv. sz. n./1722. 226 Kgy. ir. 162/1725. 227 Ember, 1977. 34-95. p. 228 Kgy. jkv. 38/1731, 77/1731, 95/1731, 176-177/1731, 273/1731; kgy. ir. 38/1731, 178/1731. 229 Haan, 9. köt. 80. p.; kgy. jkv. 153/1731, 184/1731, 211/1731, 219/1731, 70/1732, 115/1732, 165/1732, 170- 171/1732; kgy. ir. 178/1731, 231/1732. 51