Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
ben 860,1843-ban 1034,1846-ban 1194 nemest és egyházi személyt számoltak össze Békés megyében).140 ■ VÁRMEGYEI TÖRVÉNYSZÉK (SEDRIA) A fenyítő és polgári törvényszék tartásáról a rendes vármegyei közgyűlésen hoztak határozatot, egyidejűleg a soron következő ülések időpontját is rögzítették, a kinevezett táblabírák meghívására az alispán kapott utasítást. A sedria az alispán elnöklete mellett, az ügyész, a jegyzői kar napirendi pontokat előterjesztő, s a jegyzőkönyvet vezető valamely tagja, a szolgabírák, esküdtek és táblabírák részvételével ítélkezett. 1838-ban döntés született, hogy az alispánok betegsége, hivatalos elfoglaltsága esetén a Békés vármegyei törvényszék elnöke - sorrendben - a fizetéses táblabírák egyike vagy a rangidős táblabíró legyen.141 1840-ben a járási csendbiztosokat szintén a büntető törvényszéken való megjelenésre kötelezték. 1841-től a négy Gyulán kívüli szolgabíró felváltva jelent meg a rendes büntető és polgári törvényszéki üléseken, a központi szolgabíró a rendkívüli törvényszékeket látogatta.142 1821 novemberében ismét megerősítették azt a többször kihirdetett végzést, amely bizonyos sorrend szerinti megjelenést írt elő a táblabíráknak a gyakran több hétig is elhúzódó törvényszékekre. A tárgyalásokon ugyanis szinte kizárólag a vármegyei tisztviselők vettek részt. A döntés értelmében minden rendes közgyűlésen nevezték ki a legközelebb tartandó törvényszékre a meghívott táblabírákat. Természetesen a többi táblabíró is meghívás nélkül bármikor megjelenhetett. 1827-ben a megyei tisztviselők is „sor szerént” - felváltva egy- egy szolgabíró az esküdtjével - tartoztak részt venni a sedrián.143 A rendek 1836. október 29-én a rögtönítélő bíróságot járásonként kétfelé osztották. A csabai járásban az elnököt három bíró segítette, a békési járási bíróság elnöke mellé - gyakori távolléte esetére - helyettes elnököt, valamint öt bírót rendeltek. Hivatalánál fogva járásonként a rögtönítélő bíróság tagja lett a járási szolgabíró és esküdtje is.144 A sedria végzéseit és a tisztviselők előtt folyó perek lajstromát a XVIII. sz. közepétől kivonatban fel kellett küldeni a helytartótanácshoz.145 A 9134/1820. április 4. sz. helytartótanácsi leirat a megyei tisztviselők által gyakorolt büntető hatalmat bizonyos korlátok közé kívánta szorítani.146 ■ VÁRMEGYEI TISZTIKAR ■ FŐISPÁN, FŐISPÁNI ADMINISZTRÁTOR A vármegye első embere az uralkodó által kinevezett főispán volt. A törvények értelmében - hacsak nem állt egyébként is királyi szolgálatban - megyebeli birtokosnak és 140 1715-ben 9 - vitatott eredetű, nemesi származásigazolással nem rendelkező - nemes család élt Békés vármegyében, számuk 1720-ra 21-re emelkedett. 1785-ben 254 nemes férfit számoltak össze. Az első alispáni regisztratúrában fennmaradt, 1823-ban készült betűrendes összeállítás szerint 1720-1822 között összesen 141 nemes család 205 tagja mutatta be a békési rendek előtt nemesi bizonyságlevelét. 1847-ben a nemesség a megyei összlakosság 2,87%-át alkotta. Az összeírásban feltüntetett, szavazásra jogosult személyek közül 1832-ben 233—570, 1837-ben 593-691, 1840-ben 731—858 közötti, 1843-ban összesen 927 voksot adtak le a megjelentek. BML IV. A. 4. c. 105/1823; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 362. p.; Palugyay, 1855. 66. p. 141 Kgy. jkv. 2/1838. 142 Kgy. jkv. 1216/1840,471/1841. 143 Kgy. jkv. 1351/1821, 764/1822; BML IV. A. 4. c. 321/1821, 161/1822, 41/1828, 256/1829; BML IV. A. 4. a. 404/1827. 144 Kgy. jkv. 1980/1836. 145 Kgy. jkv. 41/1751; BML IV. A. 4. c. 81/1819. 146 Kgy. jkv. 920/1820; BML IV. A. 4. c. 171/1820. 42
