Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Vármegyei igazgatás a XVIII. század első felétől a XIX. század közepéig - Békés vármegye igazgatási közegei, tisztikara, szaktisztviselői, szegődményes alkalmazottai és országgyűlési követei, táblabírái (1715–1848)
katonaállítás ügye, itt publikálták a nemesi okleveleket. Ezen túl biztosították a közlekedés, a postai forgalom zavartalanságát, kivetették és behajtották az országgyűlés által megszavazott adókat. A közgyűlésen hitelesítették az előző köz- és kisgyűlések jegyzőkönyvét, ismertették a királytól, nádortól, a központi kormányszékektől érkezett leiratokat, a társtörvényhatóságok átiratait, egyéni kérvényeket, tiltakozásokat. Az egész törvényhatóság területén kötelező erejű jogszabályt alkothattak (ius statuendi). Vármegyei statútumok születtek az élet minden területét érintő kérdésben (tűzrendészet, közbiztonság, erkölcs, cselédügy, áriimitáció, katonai kihágás, adózás, sedria őszi törvénykezési szünete, mezőgazdasági napszámosok érdekvédelme, vármegyei tisztviselők fizetése, napidíja stb.). A ritkán megtartott országgyűlések és az országos törvénykezési és központi kormányszékek hiánya miatt a legtöbb statútum országosan a XVI-XVII. században keletkezett, számuk a helytartótanács megalakulásától (1724) fokozatosan csökkent. A központi felügyeleti szerv ugyanis egységes zsinórmértéket követelt, szabályozta a szak- igazgatás menetét, egyre konkrétabb ügyekre terjesztette ki beleszólási jogát.1011744-ben, a tisztújítás alkalmával a közigazgatás és igazságszolgáltatás egészét felölelő, 12 pontból álló statútumot fogadtak el a békési rendek (restautartiók, köz- és kisgyűlések, jegyzőkönyvek készítése, tartalma, levéltár, adószedő, szolgabírák, törvényszék, bűnüldözés, bitang jószágok, tisztviselők távolléte).102 Harruckern Ferenc előterjesztése alapján 1752-ben újabb, 28 pontos statútum született (közgyűlések tartása, széksértések és büntetésük, a gyűléseken elhangzottak jegyzőkönyvezése, tisztviselők napidíja, levéltár, bűnüldözés, vármegyei katonák, sedria, börtön). 1752-ben felhatalmazták az alispánt arra is, hogy a határozathozatalt nem igénylő királyi és kormányhatósági rendeleteket egyszerű körlevél útján tegye közzé.103 Országszerte a XVIII. század első felétől maradtak fenn rendszeresen a közgyűlési jegyzőkönyvek. A Békés megyei protocollumok - majdnem hiánytalan - sorozata a vármegye hódoltság utáni újjáalakulásától, 1715-től áll rendelkezésre. A megtárgyalandó ügyeket, a napirendi jegyzéket az alispán közvetítésével a jegyzői kar állította össze. A közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek tisztázott másolatát, közvetlenül az ülés berekesztése után, a főispán útján kellett a helytartótanácsnak felterjeszteni (a követendő hivatali útra, a főispán közvetítő szerepére a dicasterium 1773-ban nyomatékosan felhívta a békési rendek figyelmét).104 ■ VÁRMEGYEI KÖZGYŰLÉS ÁLTAL KINEVEZETT SZAKBIZOTTSÁGOK, DEPUTÁCIÓK A XVIII. század második felétől a döntés-előkészítésben hangsúlyos szerepet kaptak az állandó vagy ad hoc bizottságok. Legkorábban egészségügyi és árvaügyi deputációt szerveztek, utóbb országgyűlési, út- és adóügyi stb. bizottság is működött. A bizottságok tagsága a közgyűlési grémium soraiból, speciális ismeretet igénylő kérdések tárgyalásakor a vármegyei (szak)tisztviselőkből tevődött össze. A főadószedő 1599-től a közgyűlésnek mutatta be számadásait, később ezek előzetes felülvizsgálatára bizottságot küldtek ki. Ezt az eljárást Békés vármegye 1752-ben statútumban rögzítette.105 101 Turbuly, 1986. 95-109. p.; Ember, 1946. 269., 526., 538-540. p.; Turbuly, 1986. 284-289. p.; Hudi, 2001. 129. p.; Turbuly, 2000. 33. p.; Degré, 1971. 47. p.; kgy. ír. 852/1791, 279/1792; jkv. fog. 852/1791, 279/1792; BML IV. A. 4. a. 36/1821, 46/1821, 66/1821. 102 Kgy. ir. 175/1744. 103 Kgy. jkv. 135/1752. 104 Jkv. fog. 193-259/1773, 537/1791; kgy. ir. 222/1773; BML IV. A. 4. c. 140/1827. 105 Degré, 1971. 46-52. p.; Hudi, 2001. 126-127. p.; Turbuly, 1986. 95-109. p.; Degré, 1980. 60. p. 37
