Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
június 19-én a király tüntette ki Lovászt bizalmával, akit - miután referendariusi hivataláról lemondott belső titkos tanácsosi rangra emelt, és királyi commissariusként a táborozó katonaság élelemmel való ellátásával bízott meg. 1797-ben a Szerém vármegyében kitört pestisjárvány megfékezésén fáradozott. 1800-ban az oláhországi táborhoz rendelték teljes hatalmú királyi commissariusnak, feladata lett a hadsereg számára szükséges élelem vásárlása, szállítása.1394 A király 1801. október 23-án Lovászt temesi gróffá és Temes vármegye főispánjává nevezte ki. Ottani beiktatására 1801. december 28-án került sor.1395 Mint temesi grófot és Temes megye főispánját az uralkodó 1802. január 19-én a Fehér- és a Fekete-Körösön lévő vízi malmok felülvizsgálatára királyi biztosnak küldte ki.1396 1803. december 18.-1808. augusztus 25. között Trieszt kormányzója volt.1397 Lovász a későbbiekben a magyar tengerparti kamarai tárházak tábori felügyelője lett, 1808-tól - 1812-ben bekövetkezett haláláig - Torontál vármegye főispáni méltóságát viselte. 1808-ban tízezer forintot adományozott a magyar katonai akadémia céljaira. Hivatali kötöttségei mellett jutott ideje a családi birtok fejlesztésére is. 1775-ben kilenc évre bérbe vette a báró Péterffyek Arad megyei javainak egy részét, 1786-ban pedig megszerezte Kisbuzsákot.1398 Lőrincz János Kállay Ignác csabai járási főszolgabíró 1841. január 6. előtt fogadta meg saját tiszti hajdújának. Állásától legkésőbb 1842. április 1. előtt vált meg.1399 Lőrincz Mihály Békés vármegyei hajdú (1791-1793) volt. 1792-ben az országgyűlési követek mellett szolgált mint katona.1400 Löwenburg János Jakab, gróf (11732. július 16.140‘) A család eredetileg Lovorovszky néven fordult elő, amit később Löwenbauerre módosítottak, miután Lengyelországból - tulajdonképpeni származási helyükről - Sziléziába települtek át. János Jakabot és fivérét, János Frigyest (11717) 1683. március 23-án emelte magyar bárói rangra I. Lipót, egyúttal engedélyezte számukra a Löwenburg-névalak használatát. A két fivér 1691. szeptember 4-én elnyerte a grófi méltóságot. 1698. évi adománylevelük szerint a sztrecseni uradalom magvaszakadt Wesselényi-féle része került a birtokukba. Az 1723. évi 126. törvénycikk becikkelyezte gróf Löwenburg János Jakab magyar honfiúsítását, aki az indigenatus megszerzése után, 1726-tól a kassai királyi kamara igazgatója lett.1402 I. Lipót 1699. december 2-án Löwenburgot mint udvari kamarai tanácsost Békés vármegye főispánjává nevezete ki. A hosszú török elnyomatás után Löwenburg volt a megye első újkori vezetője. Az uralkodó döntése értelmében Benkovics Ágoston nagyváradi püspök, Bihar vármegye főispánja lett a beiktatásra kirendelt királyi biztos. Az installation 1700. március 29-én Nagyváradon került sor, ám ez csak formális esemény volt, mivel Löwenburg személyesen nem jelent meg, maga helyett Barlog Istvánt küldte, a főispán nevében Barlog 1394 Kgy. jkv. 253/1797, 570/1798, 1135/1800; kgy. ir. 570/1798, 1135/1800. 1395 Kgy. jkv. 982/1801, 986/1801; kgy. ir. 114/1802, 542/1802 (jkv. fog.). 1396 Kgy. ir. 123/1802, 347/1802 (jkv. fog.); kgy. jkv. 371/1808, 1061/1820. 1397 Farádi, 1927. 162. p. 1398 Márki, 1895. 692-693. p. 1399 BML IV. A. 4. a. 20/1841, 280/1842. 1400 jkv. fog. 548/1793; kgy. jkv. 911/1792. 1401 Löwenburg özvegye, gr. Windischgrätz Erzsébet levele (Teplice, 1732. júl. 21.) tudatta Békés vármegye közönségével, hogy férje folyó hó 16-án meghalt. A rendek az 1732. aug. 21-i közgyűlésből részvétnyilvánításukkal keresték meg a grófnőt. Kgy. jkv. 287/1732. Vö. Wurzbach, 15. Teil, 1866. 437. p., ahol a halálozás időpontja: 1732. aug. 1402 Siebmacher’s, 3. Bd. 379. p.; Nagy, 7. köt., 1860. 183. p. 371
