Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)
Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár
Arad vármegye másodalispánja (1790-1808), országgyűlési követe volt. A főispán 1792. április 23-án Békés vármegye táblabírájává nevezte ki, az esküt még ezen a napon letette. 1811-ben királyi tanácsos lett.1385 Lovász István Csongrád vármegye helyettes alispánja (1773) volt. 1767. október 5-én Békés vármegye táblabírájává nevezték ki. Táblabírói esküt tett 1773. november 16-án.1386 Lovász Zsigmond (11812. január 10., Neudorf 1387) Arad megyei tehetős nemes család szülötte, amely az előnevet adó ötvenesi puszta felett is rendelkezett. Édesapja, Lovász Mihály (11778) mint zarándi szolgabíró 1749. december 2-án hirdette ki nemességét Arad vármegyében a Borsod és Pest megyétől nyert bizonyságlevelek alapján. 1755-ben már az aradi uradalom jószágigazgatója, valamint Ötvenes, Zádorlaka, Zsigmondháza földesura volt. Később Aradon, a minoriták székházától délre fekvő kincstári telek is a birtokába jutott, 1773-ban szert tett Szentpálpuszta felére. 1776- ban királyi tanácsos lett. Feleségétől, Kostyán Antóniától kilenc gyermeke született: Zsigmond (t 1812), Júlia (1753-1824), Anna Franciska (1755-1775), Imre (1756-1827) - Arad vármegye másodalispánja, országgyűlési követe -, Klára (*1760), Gábor (*1766), András (1768-1846) - helytartótanácsi tanácsos -, István - a Barkó-ezred kapitánya, Arad megyei táblabíró - és Antónia. Lovász Zsigmond Zeke Jozefát vette feleségül.1388 Lovász Zsigmond 1802. december 1-jén kapta adományba Zádorlakát, Neudorfot 1797- ben vette zálogba Deseő Ádámtól.1389 Arad vármegyében kezdte hivatali pályafutását, ahol 1770-ben aljegyzőnek választották meg, majd szolgabíróként működött. Arad-modenai kamarai prefektus volt. Temes vármegyében az első alispáni teendőknek tett eleget. Ebben a minőségben nyerte el 1780. április 17-én a királyi tanácsosi méltóságot. Győr vármegyében a kamara jószágainak adminisztrátora volt. A török háborúk idején, 1787. november 12-től mint élelmezési főbiztos a hadsereg ellátásáról gondoskodott. A magyar királyi udvari kancellária referendáriusává nevezte ki az uralkodó. 1790-ben megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét, 1796-tól a rend középkeresztes vitéze lett. Arad vármegye felkelt nemeseit két ízben vezette.1390 Lovász Zsigmond II. Lipót 1791. október 13-i elhatározása értelmében Békés vármegye főispánja lett.1391 A beiktatás 1792. április 23-án ment végbe.1392 1797-ben Lovász javaslatára a békési insurrectionalis sereget az Arad és Csanád vármegyeivel egyesítették. A főispán magára vállalta a nemesi had vezetését főkapitányi rangban, ezenfelül több felkelőt saját költségén állított ki. Az uralkodó a tervezetet helybenhagyta (Bécs, 1797. május 25.), s Lovászt arra az időre, amíg a nemes sereg élén áll, felmentette az udvari kancelláriánál viselt tanácsosi hivatalától. Splényi Gábor 1797. október 11-én Pozsonyból tudatta a nádor döntését, amely szerint a palatínus Lovász Zsigmondot - az insurrectio körül szerzett érdemei alapján - hét vármegye (Temes, Torontál, Békés, Csanád, Arad, Krassó, Csongrád) felkelt nemes csapatai birgadérosának nevezte ki.1393 1798. 1385 Kgy. jkv. sz. n./1792. ápr. 23., 1468/1811; kgy. ir. 814/1791; Farádi, 1927. 151. p. 1386 Kgy. jkv. 150/1767; jkv. fog. 171-177/1773. 1387 Márki, 1895. 693. p. 1388 Nagy, 7. köt., 1860. 180. p.; Márki, 1895. 692-693. p.; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 66. p.; Farádi, 1927. 17. p. 1389 Farádi, 1927. 17., 142. p. 1390 Kgy. jkv. 397 V2/1792 (a helytartótanács 2469. sz. alatt tudatta a kinevezést); kgy. ir. 149/1780. Vö. Márki, 1895. 692. p., ahol a méltóság elnyerésének dátumaként 1780. ápr. 26. szerepel; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 24. p.; Farádi, 1927. 17., 25., 27-28. p. 1391 Kgy. ir. 1006/1791 (jkv. fog.). Lovász Zsigmond már főispáni kinevezését megelőzőleg is kapcsolatba került Békés vármegyével, hiszen 1777. máj. 1-jén táblabíróvá nevezte ki őt az akkori főispán. Kgy. jkv. 85/1777. 1392 Kgy. jkv. 132/1792, 320/1792, 397 72/1792. 1393 Kgy. jkv. 464/1792, 224/1797, 454/1797, 856/1797, 1038/1797. 370
