Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11 (Gyula, 2009)

Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár

Főispánsága első felében a háborús készülődés tartotta lázban a lakosságot. 1742-ben az országgyűlés által megajánlott 22 lovast, 242 gyalogost állították ki, az 1744. évi porosz hadjárathoz 58 lovassal és 804 forinttal járultak hozzá. 1744-ben a főispán javaslatára al- szolgabírói posztot létesítettek, 1748-ban pedig két járási szolgabíróságot (csabai, békési) szerveztek. Különösen fontos esemény volt a grémium életében a vármegyei-uradalmi pénztárnokság különválasztása (1762). Jóllehet Harruckern egyes esetekben élt a tisztviselők kinevezésének lehetőségével, azért a restauratiót sem mellőzte. Elnöklete alatt ment végbe az 1744., 1748., 1755. és az 1767. évi tisztújítás.763

A főispán figyelmét nem kerülte el a tisztikar szociális helyzetének a jobbítása, ennek jegyében 1744-ben fizetésemelésben részesítette őket, de földet is biztosított számukra, ahol szabadon gazdálkodhattak. Lehetővé tette megyei lakások építését, ami érezhetően javított az életkörülményeken. Mint földesúr hasonló gondoskodással vette körül jobbágyait - már a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőzőleg is.764

Harruckern szellemdús, pezsgő „udvari” életet teremtett Gyulán is. A szerzetes Hueber Antal, a báró udvari papja örökítette meg az itteni mindennapokat. Feljegyzéseiből kiderül, a család a telet a bécsi palotában vészelte át, júniustól októberig viszont Gyulán lakott, mindenekelőtt vadászattal, halászattal, madarászattal múlatták az időt. A névnapi és szüreti mulatságok, a házi színjátszás, a táncvigalmak is változatosságot jelentettek, de az ájtatos- ság és a buzgó vallásgyakorlás is életük szerves részét képezte.765

Harruckern Ferenc 1775. november 14-én hunyt el, vele a báró Harruckern család férfiága kihalt. A birtokosztály mégis sokáig váratott magára - csak 1798-ban következett be -, mivel az örökösök a közös kezelés mellett döntöttek, és az adminisztráció elvállalására gróf Károlyi Antalt kérték fel. Végül öt egyenlő részre osztották a birtokegyüttest. A gyulai, békési, szarvasi, csabai, szentesi uradalom a Wenckheim, Stockhammer, Siskovics és a Károlyi család kezelésébe került.766

Harruckern János György, báró767 (*1664. március 25., Schenkenfelden - H742. április 18., Bécs)

Harrucker György (1633-1692) takácsmester és Schlöger Erzsébet (11703) legkisebb fiúgyermeke János György volt. Testvérei - Mátyás, Katalin, Simon, Mihály és Éva (1661- 1737) után született, húga, Mária 1667-ben jött a világra. Harruckern János György első felesége 1689 körül fellensteini Fellner Anna Mária lett. Másodszor 1693. március 29-én nősült meg, amikor Vorstern János Lénárd (t 1706) lányát, Anna Máriát vette el. Gyermekei - Ferenc (1696-1775), Franciska, Johanna, József (11741), Cecília - második házasságából származtak.

Szülei papi pályára szánták, ennek megfelelően Steyerben a humaniorákat, Linzben a filozófiát végezte. Mivel nem érzett elhivatottságot az egyházi szolgálathoz, 1689-ben nagybátyja közbenjárására az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél jutott számtiszti álláshoz. 1692-től mint császári hadi élelmezésügyi biztos működött, majd 1697-től 1701-ig császári tanácsosként és udvari kamarai biztosként az aradi vár építéséhez küldték ki. A spanyol örökösödési háború idején élelmezésügyi alezredesi rangban császári élelmezési igazgató volt Olaszországban (1701-1708). Hasonló feladatkört töltött be 1708-tól Németalföldön, ahol öt éven át az élelmezési igazgatói és hadbiztossági igazgatóhelyettesi feladatkört látta el. 1710. június 15-én a császári udvari kamarai tanácsosi rangot nyerte el. Savoyai Jenő megbízásának tett eleget, amikor a török háborúk terheinek elviselhetőbbé tétele érdekében új élelmezési rendszert dolgozott ki. Abból a felismerésből indult ki, hogy a szerződé763 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 344-346. p.; [Haan], 1886. 123-124. p.

764 Kgy. jkv. 193/1767; Haan, 1883. 81-82. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 346-349. p.

765 Haan, [1875.] 1-17., 20-24. p.

766 Éble, 1895. II. tábla, 75. p.; kgy. jkv. 13/1776.

767 Végakarata értelmében a bécsi Szent István dóm kriptájában temették el 1742. ápr. 20-án. Ua. I. tábla.

293