Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

IV. Igények és lehetőségek a gazdaságban a 19. század első felében - 2. Az 1828-as összeírás tanulságai: paraszti földhasználat és állattartás

vetkezett be Olásszentmiklóson, Mezősason.

131 Mint a későbbiekben látni fogjuk a népességszám alakulása a gazdálkodást is jelentős mértékben befolyásolta. 2. Az 1828-as összeírás tanulságai: paraszti földhasználat és állattartás A 18-19. század fordulóján az európai államok-Anglia támogatásával harcot folytattak Napóleon ellen, és a háborús konjunktúra fellendülést idézett elő Magyarország mezőgazdaságában is. A gabonakivitel emelkedett, a hadsereg és a polgári lakosság részéről a kereslet megnőtt, aminek következményeként a gabona ára a korábbiakhoz képest emelkedett. Igény volt a gyapjúra, ami a juhtenyésztés fejlődését idézte elő. Jó piacot találtak a marha- és lókereskedők, akik akár távoli országokba is eljuttatták a magyarországi vásárokon megvett állatokat. A háború alatti kontinentális zárlat miatt szárazföldi útra kényszerült, és Magyarországon haladt keresztül a keleti kereskedelem, és ezen az úton jutottak el az igényesebb fogyasztókhoz a nyugati árucikkek is. A következmény, mint a későbbiekben látni fogjuk, a majorsági gazdálkodás fellendülése lett, de a változások érintették a paraszti gazdaságokat is. Egyre általánosabbá vált a földek trágyázása, a szántónak használható rétek feltörése, a lehetőségeknek megfelelően irtások létesítése. Korszerűbb eszközöket alkalmaztak a földművelésben: újfajta ekéket használtak a szántásnál, a gabona betakarításánál a sarlót felváltotta a kasza, a lóval történő nyomtatást a cséphadaró alkalmazása. Kiterjesztették a szőlő és dohány termelését, a gabona és gyapjú biztos piacát a távoli pusztákat is felkereső kalmárok útján biztosították.

132 A francia háborúk befejezése után lezárult a gazdasági fejlődés időszaka, és dekonjunktúra következett. A kontinentális zárlat feloldásával az európai piacokon megjelent az Oroszországból és a román fejedelemségekből származó, olcsó gabona, sőt a kereskedők Szicíliából és Egyiptomból is szállítottak. A túlkínálat miatt az árak csökkentek, és a változás nehéz helyzetet idézett elő Magyarországon is. Enyhítette a problémákat, hogy az 1810-es évek végén, amikor a gabonaárak már hanyatlásnak indultak, a gyapjúkonjunktúra, amely az angliai szövőipar fellendülése és az itteni kereslet nyomán jelentkezett, még kedvező értékesítési lehetőségeket teremtett. A gyapjúárak Magyarországon is emelkedtek, és bizonyos fokig kárpótlást nyújtottak a gabonából elmaradt haszonért. A fellendülés azonban nem tartott sokáig e területen sem. Az Angliát sújtó 1825. évi válság után a gyapjú ára is zuhanni kezdett. Bizonyos stabilizációra csak az 1820-as évek végétől került sor, ami a polgári forradalomig tartott.

133 131 L. IV sz. melléklet 132 Magyarország története 1790-1848. 1961. 62-72. p. 133 Magyarország története 1790-1848. 1961. 121. p.