Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

kódunk. Eredményei szerint az érintett területen 216 658 magyar hold (36,41 %) szántó, 255 145 (42,88%) magyar hold rét és legelő, 114 450 magyar hold (19,23%o) nádas és mocsár, 8768 (1,47%) magyar hold erdő volt. A településenkénti adatok a következők:

122 31. táblázat A gyulai uradalom településeinek földhasználata 1788-ban Községek helység neve szántóföld rét és legelő nádas és mocsár erdő (magyar hold) (magyar hold) (magyar hold) (magyar hold) Békés 26 327 30 408 7 385 1036 Csaba 34 841 31 495 5 934 Doboz 2 233 2 100 5 348 3304 Elek 6 426 2 886 — Endrőd 11 788 14 241 — Füzesgyarmat 5 760 3 918 34 799 Gyoma 14 000 14 560 6 328 Gyula 23 128 9 302 9 158 1013 Körösladany 7 787 10 144 2 197 Köröstarcsa 6 713 12 266 Mezőberény 16 179 16 352 Öcsöd 8 236 14 241 Szarvas 19 244 37 341 — Szeghalom 10 446 17 040 16 890 706 Székudvar 11 841 7 087 2 689 Szentmárton 4 360 1 986 Vésztő 1 815 5 741 13 122 1 20 Összesen 211 124 231 108 103 850 6179 Puszták Bélmegyer 2 975 4 039 331 Eperjes 1 784 Gerla 3 013 3 013 748 Kígyós és Apáti 17 618 2 328 Kispél 547 182 Oláhszentmiklos 2 559 - • Tamási 1 075 1 038 1510 Összesen 5 534 24 037 10 600 2589 Végösszeg 216 658 255 145 114 450 8768 Gallacz, 1896. 529. p.