Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 3. Agrárviszonyok a 18. század végig

Befejezésül álljon itt néhány idézet Vályi András 1799. évi országleírásából, így látta a nagy utazó a Körös- és Berettyó-vidéki falvakat és mezővárosokat a 18. század végén: „Békés: Sík helyen, tavak közt, és a Körös vizeknek öszvefolyásainál épült, széjjel terjedett közönséges épületeivel. Némellyek a békáknak sokaságától gondolyák első elneveztetését, mellyek elég bőven tenyésződnek körül lévő vizeiben, vagy talán békés helyről neveztetett Békésnek... Veteményei kiváltképen jók, kivévén az ollyan helyeit, mellyeket a víz el szokott néha önteni... Legelője, ha a víz nem bántya, minden marhainak elég, réttyei jók, malma nádassá elég, szölös kertyei is vannak. Némellyek a Körös vizén lápokkal járnak

123

... Bakonszeg: fekszik Belényestől nem messze, a sárréti kerületben, ahol a Berettyó vize fertővé válván, széjjel foly, rákokkal, s tekenős békával bővelkedik, mellyet a lakosok Bétsben jó pénzen eladnak, gyöngyök is találtattak itten

124

... Kornádi: határja 2 nyomásbéli, marhákat, sertéseket és jóféle lovakat tartanak, halászattya, rákászása, nádgya bőven van, a Sebes Keres és Siketér folyón, melly egészen ide vette magát, holott teszi azon nagy Sárrét nevű réttséget, a melly Békés vármegyéig ki terjed, és egynehány négyszeges mértföldet tesz.

125 Okány: határja 2 nyomásbéli, terem kétszerest, kevés zabot és árpát, lapos és vizes a földgye, erdeje van, szőleje nints, sassal, náddal, kákával bővelkedik, piatza Váradon, Békésen, és Túron

126

... Vésztő: fekszik Kis Ladányhoz nem messze, és annak filiája; földgyének 113 része jó, legelője szárazságban elég, nádgya is terem, szőlei vannak, egy része földgyének salétromos, és sovány, határját Körös vize gyakran károsítja

127

... Zsadány: földgye rész szerént homokos, és székes, rész szerént a Sebes-Körös miatt mots áros, kétszerest, és zabot terem, erdejek ritka, s a lakosok között nyílás számra fel vagyon osztva; rész szerént szántatik, s rész szerént kaszáltatik, szőleje nintsen, határját a víz ellen költséges töltéssel őrzik, rét nélkül is szűkölködik."

128 123 Vályi, 1799.1. köt. 158-159. p. 124 Vályi, 1799. I. köt. 99-100. p. 125 Vályi, 1799. II. köt. 393-394. p. 126 Vályi, 1799. II. köt. 704. p. 127 Vályi, 1799. III. köt. 630-631. p, 128

Vályi, 1799. III. köt. 679. p.