Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 2. Az úrbérrendezés eredményei

A gyulai Harruckern-uradalomban az egész telekhez kiosztott szántóterület nagyságrenddel nagyobb volt, mint a kisjenői birtokon. A rétek csak Szarvason nem érték el az országos átlagot, azonban ezt tekintélyes mennyiségű szántóval pótolták. 21. táblázat Teleknagyság a derecskéi uradalomban (1786) település neve szántó (magyar hold) rét (kaszás) Bagos: nem árvizes Berettyóújfalu 867 V

8 68 Derecske 36 9V

2 Gáborján 10 v

2 14 Feketebátor 42 V

4 53 3

/

4 Félegyháza 67 V

4 29 \ Kaba 40 V, 8l/

8 Kornádi 27 V

4 34 V

4 Konyár 36 V

4 22 Méhkerék 12-7, 37 7

8 Mezősas 29 7

8 24 V

2 Nagybajom 55 3

A 4 Nagyszalonta 32 »/ 4 23 V

4 Oláhszentmiklos 16 3

/

d 31 V, Sáránd: nem árvizes Zsadány 21 23 3

/

4 A derecskéi uradalomban egy-egy egész telekhez kevesebb szántó és rét tartozott, mint a békési területen, azonban voltak szélsőséges értékek. Míg Gáborjánban mindössze 10 1/2 magyar holdat mértek ki telkenként, addig Berettyóújfaluban 867 5/8 magyar hold volt az egész telek tartozéka, mivel tulajdonképpen csak formális volt a telekrendszer.

85 A rétek esetében Kábán volt a legkisebb (8 1/2 kaszás), az újonnan települt Feketebátorban a legnagyobb terület (53 3/4 kaszás). Itt nem volt kiegyenlítődés sem a kétféle művelési ág között, ahogy a kisjenői uradalomnál láttuk. Gáborján, Zsadány a szegényebb, Feketebátor, Félegyháza a gazdagabb települések közé tartozott a rétek és szántók vonatkozásában egyaránt.

86 A falvak és mezővárosok határában az úrbérrendezés idején szőlőterületek is voltak. Ezek mennyiségét Békés megyében 8383 1/2, Biharban 5940 kapásban állapították meg, ami a szabolcsi és hevesi adatokkal kiegészítve 16 137 85 Orosz, 1981. 257-260. p. 86 L. Ill/b. sz. melléklet