Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

III. Gazdasági változások a 18. század második felében - 2. Az úrbérrendezés eredményei

Teleknagyság a kisjenői uradalomban (1786) település neve szántó (magyar hold) rét (kaszás) Ágya 18 27 Csintye 34 V

4 6 Erdőhegy 33 V. 43/

4 Füzesgyarmat 18 V

2 18 V, Kisjenő 28 26 Micske 12 7. 31 Nadab 34 7, 10 v

2 Nagyzerénd 18 V

2 22 V, Ottlaka 34 V

2 7 Sikló 73 V

4 25 V

4 Szintye 24 V

2 23 Láthatjuk, hogy még egy uradalmon belül is voltak a természeti adottságoknak megfelelő különbségek. A földterületek kiosztásakor törekedtek bizonyos kiegyenlítésre, amit a rétpótlék is szolgált. Különösen igaz ez Arad megyében a kisjenői birtokon, ahol a szántók aránya csak Sikló községben haladta meg lényegesen az országos átlagot. Csintyén és Erdőhegyen átlag alatt volt a rétek mennyisége, ezért mértek ki nagyobb szántóterületeket az úrbéreseknek. 20. táblázat Teleknagyság a Harruckern-uradalomban (1786) település neve szántó (magyar hold) rét (kaszás^ Békés 55 35 V

4 Csaba 80 V

8 Doboz 51 % 41 V

2 Elek 31 V

2 Endrőd 62 V

4 16 V

2 Füzesgyarmat 60 v

B Gyoma 79 V

4 11 v

2 Gyula 65 17 V

2 Körösladany 56 V, 28 3

A 4 Köröstarcsa 91 41 V, Mezőberény 102 V, 12 3

A 4 Öcsöd 71 V

4 20 Szarvas 110 v

2 6V, Szeghalom 60 19 V, Székudvar 15 V

4 15 V

2 Vésztő 93 37 V

4