Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 4. A derecskéi uradalom viszonyai az Eszterházy család birtokba iktatását követően

szolgáltatásokkal. Mivel a birtokos a derecskéi uradalomtól távol élt, itt viszonylag későn, és csak igen csekély mértékben alakultak ki aliódiumok. A 18. század első felében ismeretlen volt a robot, nem volt szüksége a földesúri udvartartásnak a terményszolgáltatásokra. A települések lakói folyamatosan megújított, egyre szigorúbb szerződések alapján meghatározott taksát fizettek, amelyet az egyes jobbágy- és zsellércsaládok között a helyi vezetők osztottak fel. Az összeírás szerint a mezőgazdaságról az alábbi adatokat találjuk: 14. táblázat A derecskéi uradalom településeinek növénytermelése (1728) település neve őszi búza árpa zab köles kukorica ret szőlő és rozs (p. k.) (p. k.) (P- k.) (p. k.) (p. k.) (kaszás) (kapás) Bagos 105 V

2 42 16 18 V

4 4 '7

16 79 Berettyóújfalu 2V

l4 67 Derecske 354 V

4 299 6 7

4 26 V

4 17 5

/„ 235 121 Feketebátor 28 3 4V

4 1 l

/,

6 2 '7

15 90 Félegyháza 82 V, 8 1 62 507, Gáborján 74 '/ 4 34 10 7

4 235 23 7

2 Kaba 378 7

g 250 1 34 7

4 9 9

/

32 277 Konyár 143 33 26 7

8 2 7

8 6 195 70 7

2 Nagybajom 192 V

4 135 14 V

4 3 92 1 v

2 Mezősas 11 v

2 43 6% V 8 51 v

2 Sáránd 94 46 v; 4 10 1 12/

3

2 94 7

2 Szentmiklós 125 6 7

32 121 Tóti 51 7

4 1 ' 93 7

4 132 225 Zsadány 108 V, 31 x

u 16 89 Összesen 1749 3

L 4 929 115 % 98 '/„ 149 1753 559

68 Nagyszalonta, Kornádi lakói csak a pusztákon szántottak, ezért nem szerepelnek az összeírásban. A Berettyóújfaluban élő jobbágyok rétjei és szántói szintén a közeli pusztákon voltak, helyben csak a kukoricaföldeket művelték. Az állatállomány az alábbi képet mutatja: A rétek nagyságát felváltva, kaszásban vagy szekérben adja meg.