Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

ként a legelőkről, hogy átadják helyüket a takarmányt jobban hasznosító állatoknak. A juhászaira - mint jeleztük - a nyirkos legelők nem voltak alkalmasak, így a települések egy részében nem is volt a jobbágygazdaságokban juhtenyésztés. (Bemutatott forrásaink az uradalmi nyájakat nem tartalmazzák.) A folyamat a 18. század második harmadában tovább erősödött. Az 1738. április/ májusban készült összeírás szerint 11 településen volt úrbéres juhászat, és az állomány viszonylag kis számú család kezében összpontosult. 9. táblázat A juhok száma a Harruckern-uradalom településein (1738) település neve család db Békés 12 699 Csaba 20 654 Endrőd 4 185 Füzesgyarmat 29 826 Gyoma 33 1 037 Gyula 1 1 578 Körösladany 14 349 Mezőberény 9 341 Öcsöd 20 1 690 Szarvas 25 986 Szeghalom 35 1 528 Székudvar 53 1 735 Tárcsa 13 446 Összesen 278 11 054 Látható, hogy 1738-ban családonként átlag 40 juhot tartottak a jobbágyok. A tendencia a következő évtizedekben is folytatódott.

60 A birtokon fekvő községek földműveléséről adnak képet a kilenced összeírások, amelyek a gabonatermelést rögzítik, de azokban helyenként népességi adatok is előfordulnak. A teljes anyag bemutatása külön tanulmányt igényelne, ezért csak egyes metszetekben mutatjuk be az adatokat. 1757-ben 6 településen írtak össze juhokat, összesen 7740 db-ot. MOL P 418. 23. csomó, 1738, 1757.