Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

II. A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében - 3. A Harruckern-birtok gazdálkodása az újjátelepülés után

A Harruckern-birtok településeinek gabonatermelése (1732) település neve búza (kereszt) búza (csomó) árpa (csomó) zab (csomó)

01 Békés — 326 211 1 l

/« Csaba 144 V

2 347 322 16 Doboz 75 54 32 6 7

2 Ecséd 102 23 Elek 367 V

2 14 28 Endrőd 25 7 — Fás 19 V

2 3 v

2 — Füzesgyarmat 191 V

2 73 3V

2 Gyoma 63 V

2 24 Gyula 2732 V

2 170 7 v

2 11 Gyulavarsány 563 V

2 49 35 9 Körösladany 96 V

2 19 1 Mezőberény 61 85 V

2 18 V, Nadab 83 — Szarvas 101 31 Szeghalom 176 V

2 61 Székudvar 4973 V

2 96 196 Tárcsa 54 56 4 % Vésztő 49 12 Összesen 9054 V

2 2021 3

L 4 1110 52 V

2

62 íi. táblázat A Harruckern-birtok településeinek gabonatermelése (1737) település neve búza jó búza rossz búza árpa zab zab (kereszt) (csomó) (csomó) (csomó) (csomó) (kereszt) Békés 215 V

6 121 263 7

6 8V

2 — Csaba 483 3

/ 573 X

L 4 4 757 3

/ 4 26 Doboz 57 7

2 40 37 V

4 1 % Elek 656 42 V

2 165 V

2 250 Endrőd 18% 19 7, 104 7, 3 o i 61 Itt cumulus = csomó, kévékbe nem köthető, általában tavaszi gabona. 62 MOL P 418. F. S. No. 56. Az összeírásban szerepel Nadab és Ecséd is, amelyek csak ideiglenesen tartoztak a birtokhoz.