Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

I. Bevezetés - 4. Az ártéri települések

A Mezőtúr-Mester s zállási és az Ivánfenéki Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1895-ben önállósult. A mezőtúri feladata a Hármas-Körös jobb parti ártér védelme volt, az ivánfenéki működési területét pedig a Sebes- és HármasKörös, a Hortobágy-Berettyó-csatorna, keleten pedig a Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat határolta. Itt összesen három széles határú település volt: Dévaványa mezőváros, Körösladany és Mezőtúr falu. A Békés megyei Körösladany a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokának része volt. Dévaványa, Mezőtúr a feudális korban Heves megyéhez tartozott, az abszolutizmus korában Külső-Szolnok megyébe, majd a kiegyezés után Jász-Nagykun-Szolnok megyébe került. Hasonlót mondhatunk a Mezőtúrhoz tartozó Szelevény pusztáról is, amely a Hármas-Körös alsó szakaszán illetékes, az 1890es években alakult Tóköze-Istvánházi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat egyetlen települése volt. A témánk szempontjából igen fontos, Alsó-Fehér-Körösi Társulat 1853-ban alakult, 1881-ben beolvadt az arad-békési közös szervezetbe, majd 1888-ban ismét önálló lett. Működési területe a Csohos-ér, Arad-Békés megye határa, a Fekete-Körös vonala és a békésföldvár-békési vasút közti ártér volt. Területén, Békés megyében Gyula mezőváros,

24 Békés, Csaba, Gyulavári, Kétegyháza, Kígyós, Nagypél, Ottlaka falu feküdt, míg Elek és Gyulavarsánd Arad megyében volt. Békés megyében feküdt a Hosszúfoki Armentesítő Társulat két települése: Vésztő és Doboz is. E szervezet 1852-ben alakult, 1881-ben beolvadt a biharbékési közös társulatba, majd önállósult. Működési területe a Sebes- és Kettős-Körös, a Fekete-Körös, a Gyepes- és a Határéri-csatornák által határolt terület volt. Végül szólni kell az 1881-ben alakult Körös-Tisza-Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatról, amelynek feladata a három folyó közti terület védelme volt. Békés megyében Szarvas mezőváros, Köröstarcsa, Mezőberény, Gyoma, Endrőd, Szentandrás, Öcsöd tartozott ide, valamint a Jász-Kun kerületben fekvő Kunszentmárton, amelynek határa az abszolutizmus korában JászKun megye, a kiegyezés után Jász-Nagykun-Szolnok megye része volt. A Békés megyében fekvő széles határú települések a 18. század elejétől a Harruckern család birtokában voltak, és -Vári, Kétegyháza valamint Szentandrás kivételével - ide tartoztak az első népszámlálás idején is.

25 A későbbiekben - mint látni fogjuk - a területeket az örökösök kezelték.

26 Mint az elmondottakból kiderül, a társulati érdekeltségi területek a vízrajzi viszonyoknak megfelelően alakultak, és nem a megye- vagy a birtokhatárokat követték. Mivel a gazdálkodás vizsgálata a feudális és polgári korban, 24 1873-tól rendezett tanácsú város. 1857-ig Magyar- és Németgyula önálló, azonban a források egy részében adatai együtt, másutt külön szerepelnek. A továbbiakban mi is ezt a gyakorlatot követjük. 25 Dányi-Dezső, 1960. 22-23. p. 26 A társulatok történetéről: Dóka, 1978. 96-106. p.