Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

I. Bevezetés - 4. Az ártéri települések

azaz a vízszabályozás előtt és után all gyakran átszervezett társulat vonatkozásában nehézkes volna, ezért a kérdéses településeket - ha a források lehetővé teszik - megyei bontásban vizsgáljuk. így Arad, Békés, Bihar megye, majd az egyéb közigazgatási egységek (feudális korban: Heves megye, Jász-Kun kerület, Szabolcs megye, az abszolutizmus korában: Külső-Szolnok megye, JászKun megye, Szabolcs megye, a kiegyezés után: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú megye) érdekelt falvainak és városainak ábécé rendjében haladunk. E módszertől csak néhány, a 19. század végén, társulatonként készült statisztika esetében térünk el. A területi változásoknál gondot jelentenek a puszták, amelyeket a feudális korban - még akkor is, ha lakatlanok voltak - az uradalmak részeként önálló közigazgatási egységeknek tekintettek, majd a 19. utolsó harmadában a települések rendezésekor azokat a községekhez, városokhoz csatolták. A jobb áttekintés érdekében a feudális korban a pusztákat nem a települések ábécé rendjének megfelelően tüntetjük fel, hanem azon községek és városok után, ahová a rendezés során kerültek.

27 A települések felsorolását 1.: Gallacz, 1896. VII. sz. melléklet és a kötet helynévmutatója