Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
I. Bevezetés - 4. Az ártéri települések
Madarász, Marciháza, Méhkerék, Mezőgyán, Oláhhomoróg, Sarkadkeresztúr, Tamásda,Tulka községek. A felsoroltak közül a 18. század végén Nagyszalonta, Feketebátor, Erdőgyarak, Méhkerék az Eszterházyak derecskéi uradalmához tartozott, Árpád, Inánd, Csáky, Madarász, Oláhhomoróg, Sarkadkeresztúr kamarai birtok volt. 23 Bihar megyében a Sebes-Körös és a Berettyó közti ártéren működött a Sebes-Körösi Vízszabályozó és Armentesítő Társulat is, amely szintén 1885-ben vált ki a közös bihar-békési szervezetből. 28 település tartozott ide: Cséffa, Püspöki, Berekböszörmény mezőváros, Ártánd, Barakony, Biharkeresztes, Bors, Csökmő, Gyires, Kornádi, Körösszeg, Körösszegapáti, Köröstarján, Mezősas, Homorog, Nagyharsány, Oláhatyás, Oláhszentmiklos, Okány, Pustatold, Rojt, Szentjános, Szakái, Szentandrás, Újpalota, Ugra, Vizesgyán, Zsadány. A felsoroltak közül a legtöbb faluval a nagyváradi (római katolikus, azaz latin) püspökség, illetve káptalan rendelkezett (Bors, Barakony, Biharkeresztes, Csökmő, Gyires, Nagyharsány, Püspöki, Rojt, Vizesgyán, valamint Kornádi mellett Iráz puszta), Csáky-birtok volt Berekböszörmény, Körösszeg, Körösszegapáti, a derecskéi Eszterházy uradalomhoz tartozott Kornádi, Mezősas, Oláhszentmiklos, Zsadány. A vizsgált vidéken a legnagyobb társulat a Berettyó szabályozására alakult. 1853-ban csak az alsó szakasz rendezését vállalták, de 1857-ben a Nagyváradi Helytartósági Osztály az egész folyó szabályozását és a Nagy-Sárrét lecsapolását a szervezet feladatává tette. Új neve - feladatainak megfelelően Berettyó-lvánfenék-Mezőtúr-Mesterszállási, 1889-től Berettyó-Körösi Vízszabályozó Társulat lett, az említett három osztállyal. 1895-ben mindhárom önállósult. A Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulathoz 46 település tartozott. Füzesgyarmat mezőváros és Szeghalom község Békés megyében volt, Nádudvar mezőváros, Földes, Püspökladány, Szovát, letétien Szabolcs megye területén. Utóbbi öt települést a kiegyezés utáni rendezéskor Hajdú megyéhez csatolták. A helységek zöme Bihar megyében feküdt: Derecske, Erdiószeg mezőváros, Bakonszeg, Báránd, Bedő, Berettyószentmárton, Berettyóújfalu, Bojt, Dancsháza, Darvas, Esztár, Félegyháza, Fúrta, Gáborján, Hegyközszentimre, Hencida, Jankafalva, Jákóhodos, Kaba, Kismarja, Konyár, Mezőpeterd, Nagybajom, Nagyrábé, Nyüved, Paptamási, Pelbárthida, Pocsaj, Sáp, Szalárd, Szentpéterszeg, Szerep, Tépe, Torda, Udvari, Vajda, Váncsod, Vekerd, Zsáka. A felsoroltak közül az új rendezés alkalmával Kaba Hajdú, Sáp pedig Szabolcs megyébe került. A birtokosok közül az Eszterházy családot kell megemlíteni, akik Derecskén birtokközpontot alakítottak ki. A felsorolt települések közül az uradalomhoz tartozott Berettyóújfalu, Félegyháza, Gáborján, Konyár, Nagybajom is. Egyházi birtok volt Báránd, Fúrta, Hegyközszentimre, Nagyrábé, Paptamási, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Udvari. Magyarország történeti helységnévtára, Bihar megye 281-322. p.