Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

lóherét, repcét, bükkönyt, cukorrépát termeltek. A pusztákon 1500 juh legelt, jelentős volt a sertés- és szarvasmarhatartás is. A termények elszállítását gazdasági vasút tette lehetővé.

256 Oláh József idézett munkája nyomán a Wenckheim család akasztó-vésztői uradalmának gazdálkodását részletesen ismerjük. Ide tartozott 1892-ben Doboz, Vésztő, valamint Akasztó-Kereksziget, Benedek, Csorvás, Sipet puszta. Ekkor érte el a birtok a legnagyobb kiterjedését, 21 597 kat. holdat. A növényi kultúrák megoszlása ebben az évben a következő volt: 50. táblázat Főbb növényi kultúrák az akasztó-vésztői uradalomban (1892) növényfajta Vésztő Doboz Akasztó o/ o/ 0/ /o /0 /0 kenyérgabona 35,51 36,60 39,80 takarmánygabona 37,69 33,50 35,40 takarmánynövény 19,85 23,10 16,57 ipari növények 1,68 - 7,83 A gabonák közül a búza vezetett, rozstermelés csak Dobozon és Vésztőn folyt. A takarmánygabonából itt is a kukorica volt a legjelentősebb, de valamennyi zabot is termeltek. A takarmánynövényeket a mohar, bükköny és herefélék, az ipariakat a dohány, cirok, kender, cukorrépa képviselték. Termeltek helyenként téli borsót, csicsókát, szóját stb. is.

257 Nagy lépésekkel fejlődött az állattartás is. Az 1870-es években Csorvás pusztán 5000-nél több birka legelt, 1891-1894 között 175 ló, 2355 szarvasmarha, 2209 sertés, 11 597 juh volt a teljes gazdaságban. A dobozi határban 1897-ben 534 kat. hold erdő volt, ami alföldi viszonylatban jelentősnek számít. Itt fejlett vadgazdálkodást alakítottak ki, már a 19. század közepén a madarak szaporítása érdekében fácános működött. Még biztosított bizonyos, de egyre csökkenő jövedelmet a körösi halászat is.

258 Ha össze kívánjuk foglalni a vidéken folyó gazdálkodást a 19. század második felében, abból kell kiindulni, hogy az már társadalmilag más körülmények, nem feudális, hanem kapitalista viszonyok között folyt. A természetátalakító munka eredményeit a területeikkel szabadon rendelkező parasztok, illetve a kis-, közép- és nagybirtokosok egyaránt kihasználták, de annak költségei is őket, illetve gazdaságaikat terhelték. 256 Borovszky, é. n. 325-332. p. 257 BéML XI. 602. b. 14. köt., Oláh, 1975. 53-56. p. 258 Oláh, 1975. 65., 98. p.