Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

növényeket csak újabban termelnek nagyobb mérvben; e téren az uradalmak jámak elöl jó példával, melyet a közbirtokosság követni igyekszik, míg a kisbirtokos s ág meg­marad a mívelés régi módjai mellett" 254 A nagyobb uradalmakban Arad megyében erre az időre már bevezették a vetésforgót, míg a kisebb birtokokon a háromnyomásos gazdálkodás volt álta­lános. A csökkenő búzaárak miatt sokan felhagytak annak termelésével, és in­kább a többi gabonára tértek át. A zab mennyisége azonban így is alig múlta felül a helyi szükségleteket. Arad megyében a legjelentősebb uradalom a 19. század végén is a kisjenői volt, amelynek értékét növelte, hogy áthaladt rajta a vasút. A vonal Kétegyhá­zán keresztül a birtokot az ország középső részeivel kötötte össze. Az össz­terület 34 323 kat. hold volt, ebből szántó 12 090 kat. hold, rét 5906 kat. hold, legelő 6734 kat. hold, erdő 8055 kat. hold. A feudális korban is fejlett állattartást 1870-től ménes alapításával bőví­tették. A birtokon 493 uradalmi épület állt, még a takarmányt (szénát) is fedél alatt tartották. A földművelést vetőgépek, boronák, az aratást cséplőgépek se­gítették. Főbb terményeik voltak: gabona, kukorica, bükköny, mohar, repce, lucerna, takarmányrépa, lóhere. Az Arad Megyei Armentesítő Társulatnak a szabályozásra felvett kölcsön törlesztéseként évi 18 417 Ft-ot fizettek, de ezen­kívül szükség volt a saját erőből történő védekezésre is a csatornák fenntartásá­hoz, töltések erősítéséhez. Mint jeleztük, a székudvari uradalmat a Wenckheim család birtokolta. Az úrbéri elkülönítés már 1842-ben megtörtént. Ekkor 9625 kat. hold volt az uradalmi terület, amelyből 3208 kat. holdat a szántók, 360 kat. holdat a rétek, 841 kat. holdat az erdők, 4830 kat. holdat a legelők foglaltak el. Láthatjuk, hogy itt is tágasak voltak a legelők, de az országos átlag alatt maradtak a rétek. A birtokon haladt keresztül a Fehér-Körös, amely nem volt hajózható, időn­ként átlépte a gátakat és kiöntött, a Malomcsatorna azonban sok hasznot ho­zott a településnek. Itt is keresztülhaladt a vasút. A szántók nagyobb részét - mint a korábbiakban jeleztük - felesben mű­velték, bérbe adtak az óriási legelőből is. Búzát, árpát, zabot, kukoricát, takar­mánynövényeket termeltek. Istállótrágyával javították a talajt, de a Körös menti, korábban árvizes részeken erre nem volt szükség. Az állattartásban a sertés és szarvasmarha vezetett. A határ egy részét erdő borította, ahol fontos volt a vadászat. A Malomcsatornán a település határában négy malom működött. Az uradalom - a társulaton keresztül - a Fehér-Körös szabályozási munkákra 70 000 Ft-ot vett fel, aminek kamatait és törlesztő részleteit fizették. Jelentős volt Arad megyében a seprősi uradalom (9210 kat. hold), amely­nek egy részét szintén erdő borította, de az egyéb területeken jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztés alakult ki.Talpason a Kabdebó-birtok terjedelme 4000 kat. hold volt, amelyet részben házi kezelésben, részben haszonbérletben mű­veltettek meg. A házi kezelésű gabona- és kukoricaföldeken a Talpas községből 254 Gaák 1898. 55. p.

Next

/
Thumbnails
Contents