Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

növényeket csak újabban termelnek nagyobb mérvben; e téren az uradalmak jámak elöl jó példával, melyet a közbirtokosság követni igyekszik, míg a kisbirtokos s ág megmarad a mívelés régi módjai mellett"

254 A nagyobb uradalmakban Arad megyében erre az időre már bevezették a vetésforgót, míg a kisebb birtokokon a háromnyomásos gazdálkodás volt általános. A csökkenő búzaárak miatt sokan felhagytak annak termelésével, és inkább a többi gabonára tértek át. A zab mennyisége azonban így is alig múlta felül a helyi szükségleteket. Arad megyében a legjelentősebb uradalom a 19. század végén is a kisjenői volt, amelynek értékét növelte, hogy áthaladt rajta a vasút. A vonal Kétegyházán keresztül a birtokot az ország középső részeivel kötötte össze. Az összterület 34 323 kat. hold volt, ebből szántó 12 090 kat. hold, rét 5906 kat. hold, legelő 6734 kat. hold, erdő 8055 kat. hold. A feudális korban is fejlett állattartást 1870-től ménes alapításával bővítették. A birtokon 493 uradalmi épület állt, még a takarmányt (szénát) is fedél alatt tartották. A földművelést vetőgépek, boronák, az aratást cséplőgépek segítették. Főbb terményeik voltak: gabona, kukorica, bükköny, mohar, repce, lucerna, takarmányrépa, lóhere. Az Arad Megyei Armentesítő Társulatnak a szabályozásra felvett kölcsön törlesztéseként évi 18 417 Ft-ot fizettek, de ezenkívül szükség volt a saját erőből történő védekezésre is a csatornák fenntartásához, töltések erősítéséhez. Mint jeleztük, a székudvari uradalmat a Wenckheim család birtokolta. Az úrbéri elkülönítés már 1842-ben megtörtént. Ekkor 9625 kat. hold volt az uradalmi terület, amelyből 3208 kat. holdat a szántók, 360 kat. holdat a rétek, 841 kat. holdat az erdők, 4830 kat. holdat a legelők foglaltak el. Láthatjuk, hogy itt is tágasak voltak a legelők, de az országos átlag alatt maradtak a rétek. A birtokon haladt keresztül a Fehér-Körös, amely nem volt hajózható, időnként átlépte a gátakat és kiöntött, a Malomcsatorna azonban sok hasznot hozott a településnek. Itt is keresztülhaladt a vasút. A szántók nagyobb részét - mint a korábbiakban jeleztük - felesben művelték, bérbe adtak az óriási legelőből is. Búzát, árpát, zabot, kukoricát, takarmánynövényeket termeltek. Istállótrágyával javították a talajt, de a Körös menti, korábban árvizes részeken erre nem volt szükség. Az állattartásban a sertés és szarvasmarha vezetett. A határ egy részét erdő borította, ahol fontos volt a vadászat. A Malomcsatornán a település határában négy malom működött. Az uradalom - a társulaton keresztül - a Fehér-Körös szabályozási munkákra 70 000 Ft-ot vett fel, aminek kamatait és törlesztő részleteit fizették. Jelentős volt Arad megyében a seprősi uradalom (9210 kat. hold), amelynek egy részét szintén erdő borította, de az egyéb területeken jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztés alakult ki.Talpason a Kabdebó-birtok terjedelme 4000 kat. hold volt, amelyet részben házi kezelésben, részben haszonbérletben műveltettek meg. A házi kezelésű gabona- és kukoricaföldeken a Talpas községből 254 Gaák 1898. 55. p.