Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

átjáró, nincstelen napszámosok dolgoztak. Az állattartásban itt is a sertés- és szarvasmarhatartás kapott döntő szerepet. Az Alsó-Fehér-Körösi Armentesítő Társulatnak a szabályozásra felvett kölcsön törlesztéseként 4000-4500 Ft-ot fizettek. A gyulavarsándi uradalom területe a 19. század utolsó éveiben 2883 kat. holdat tett ki. Mélyebb része kiszáradt tófenék volt, a magasabb a korábbi áradások lerakódott iszapja. A művelési ágak a következők voltak: szántó: 914 kat. hold, rét: 723 kat. hold, legelő: 781 kat. hold, erdő: 395 kat. hold. A terület a Fekete-Körösi Armentesítő Társulathoz tartozott, és évente rendszeresen fizetett a szervezetnek a birtokra terhelt ármentesítési kölcsön törlesztése fejében 2020 Ft-ot.

255 Biharban, Árpád településen Markovits Kálmán örökösei 2400 kat. holdat birtokoltak. Ebből 1800 kat. hold volt szántó, 450 kat. hold erdő, a többi kaszáló és legelő. Lóhere magot 200 kat. holdon termeltek, fejlett szarvasmarha- és sertéstenyésztés folyt. Bakonszegen és a hozzá csatolt pusztákon Nadányi Miklós birtoka feküdt, amelyből 900 magyar holdat hasznosítottak szántóként, ezenkívül a sertés- és szarvasmarhatartással, szőlőtermeléssel is foglalkoztak. Berettyóújfalun, ahol három birtokos (Móritz Pál, Vécsey Lóránd, Szilágyi Jenő) is volt, az uradalmi terület két pusztára koncentrálódott. Terjedelme 2520 holdat tett ki, amelyből 1800-at hasznosítottak szántóként. Sok takarmánynövényt, lóherét, lucernát, bükkönyt termeltek, az egyik pusztán jelentős szarvasmarha- és sertéstartás folyt. Az okányi uradalomból, ahová Kötegyán, Méhkerék, Cséffa is tartozott, 1800 holdat bérbe adtak, 9000 holdon viszont házi kezelésben folyt a művelés. A birtokhoz Jász-Nagykun-Szolnok megyében még 9000 kat. hold csatlakozott. A gabonán kívül lóherét, lucernát, kendert termeltek, az állatállomány a 19. század végén 2800 szarvasmarhából, 14 000 juhból, 2000 mangalica sertésből állt. Sarkadon Almásy Dénes birtoka 12 965 kat. holdat tett ki, amelyből 7659 kat. hold volt szántó, 1445 kat. hold kaszáló, 2374 kat. hold legelő, 1022 kat. hold erdő. Arad és Békés megyében a családi vagyont még 20 222 kat. hold egészítette ki. A 19. század végén a település határában még voltak kisebb-nagyobb vízállások is. A szántóföldeken belül 67%-os volt a gabona, ennek kb. fele a kapások (cukorrépa, kender, cirok, dohány) részesedése, míg a leggyengébb földeken kukoricát termeltek. Az állattartásban a ló, juh, sertés vezetett. Jelentősek voltak a gyümölcsösök, és hasznot hozott a körösi halászat is. Tisza István 20 000 holdas geszti uradalmához tartozott Mezőgyán, Sarkadkeresztúr, öt puszta, és a birtokot Pest, valamint Szatmár megyében 6000 magyar holdas terület egészítette ki. Viszonylag alacsony volt a szántók részesedése (mindössze 9000 hold), a legelők 6000, a kaszálók 1800 magyar holdat tettek ki. Ezenkívül volt 700 hold szőlő és 400 hold nádas is. A gabonán kívül 255 Gaál, 1898. 53-60. p.