Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

A gabonaneműek aránya az 1870-1874 közti időszakban igen magas volt az Arad megyei ártéri területeken, ahol a vízszabályozás már korábban befejeződött, és jelentős volt Békés megye érintett településein is (Alsó-Fehér-Körösi, Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat), ahol a gabonatermelés növelése érdekében igyekeztek a mentesített, óriási határrészekből minél többet felszántani. Alatta maradt a gabona az országos és az ártéri átlagnak a két Sárrét területén, a Hosszúfoki, Berettyó Szabályozási és Sebes-Körösi Vizszabályozó Társulatok településein, ahol ebben az évtizedben még folytak a szabályozási munkálatok. A burgonya és takarmány termelése vidékünkön nem játszott jelentősebb szerepet, sok volt viszont a kukorica az 1870-es évek elején is. Mivel a kukoricát a harmadik fordulóba vetették, területe ott volt számottevő, ahol a háromnyomásos, ugaroló gazdálkodás helyett a vetésforgóra tértek át (például az Alsó-Fehér-Körösi Armentesítő Társulat településein). A földterületek kiszáradásával a növényi kultúrák összetétele megváltozott. 20 évvel később az alábbi arányok tapasztalhatók: 47. táblázat Egyes növényfajták vetésterületei társulatonként (1890—1894) növényfajta vetésterület (kat. hold) a szántók %-a Arad Megyei Armentesítő Társulat gabona 45 741 63,81 kukorica 17 288 24,12 burgonya 318 0,44 takarmány 5 663 7,90 Felső-Fehér-Körösi Armentesítő Társulat gabona 12 323 66,86 kukorica 3 668 19,90 burgonya 37 0,20 takarmány 2 244 12,18 Alsó-Fehér-Körösi Armentesítő Társulat gabona 113 810 62,23 kukorica 47 795 26,14 burgonya 1 112 0,61 takarmány 11 706 6,40