Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat gabona 104 124 66,14 kukorica 34 988 22,22 burgonya 276 0,18 takarmány 8 280 5,26 Hosszúfoki Armentesítő Társulat gabona 15 677 61,90 kukorica 5 587 22,06 burgonya 116 0,46 takarmány 2 799 11,05 Fekete-Körösi Armentesítő Társulat gabona 59 305 54,94 kukorica 24 219 22,44 burgonya 452 0,42 takarmány 13 484 12,49 Sebes-Körösi Vízszabályozó Társulat gabona 65 934 55,52 kukorica 22 546 18,99 burgonya 1 192 1,00 takarmány 10 663 8,98 Berettyó Vízszabályozó Társulat gabona 141 431 55,27 kukorica 50 247 19,64 burgonya 2 100 0,82 takarmány 19 549 7,64 Ivánfenéki, Mezőtúr-Mesterszállási, Tóköze-Istvánházi Armentesítő Társulat gabona kukorica burgonya takarmány 68 646 20 358 174 5 992 63,22 18,75 0,16 5,52 Ha az adatokat az 1870-es és 1890-es évtizedekben összehasonlítjuk, sok érdekes változást figyelhetünk meg. Az Arad Megyei Armentesítő Társulat területén csökkent a gabona, nőtt a kukorica és a takarmány részesedése, tehát itt a kalászosok kizárólagos termelésére alapuló monokultúra lassú felszámolása megkezdődött. A Fehér-Körös felső szakaszán kissé nőtt még a gabona és