Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

hetünk tanúi. Gallacz János többször idézett, klasszikusnak tekinthető munkájában erről a következőket írja. „A Italános tapasztalat különben a gazdálkodás fejlődése történetében, hogy a fejlődés eleinte terjeszkedő irányban halad, több és több földet akar az ember mivelés alá venni. Csak mikor az extensiv fejlődés határaihoz közeledünk, akkor kezdjük intensiv irányban is fejleszteni a gazdaságot. A vízrendezés gazdasági hatása is a mívelhető földek terjedelmének szaporításában nyilvánul eleinte, és csak azután igyekszik a gazda még ugyanazon földterületet is belterjesebb míveléssel jövedelmezőbbé tenni. A Körös-Berettyó völgyi vízrendezés mind a két irányban nagy eredményt mutat fel; de míg a földszaporulat terén elérhető eredménynek úgyszólván már végén vagyunk és ezen eredményről a ráfordított költség egybevetésével már be is számolhatunk: addig a belterjes irányban való haladásnak csak a kezdetén van még a völgy gazdaközönsége és ebben az irányban nagy feladatok várnak reá."

236 A gazdálkodás átalakulásának egyik tényezője a nyomásrendszer folyamatos felszámolása, és ezzel a nyomásrendszer megszüntetése volt. A harmadik fordulóba általában kapásnövényeket, elsősorban kukoricát vetettek, aminek az árvizes vidéken a korábbiakban is voltak hagyományai. Országosan az ugar aránya a következőképpen alakult: - 1871-1875 21,88%-a a szántónak - 1876-1880 20,67%-a a szántónak - 1881-1885 18,37%-a a szántónak - 1886-1890 16,78%-a a szántónak - 1891-1895 14,13%-a a szántónak - 1896-1900 12,18%-a a szántónak.

237 A Körös- és Berettyó-völgy 149 településén - Gallacz János összesítése szerint - 887 336 kat. hold szántóterület volt, amelyből 106 115 kat. holdat hagytak meg ugarnak (11,95%). Az egyes vízszabályozó társulatok esetében az 1870-1874 közti időszakban a következő arányokkal találkozunk (1. 43. sz. táblázat) . Látható, hogy az egyes társulatokhoz tartozó települések között nagyok az ingadozások, de az ugar aránya az ármentesített Körös és Berettyó völgyében az 1870-es évek első felében kisebb volt az országos átlagnál. Különösen alacsony volt az ugar részesedése Békés megyében a Körösök alsó szakaszánál (Alsó-Fehér-Körösi, Körös-Tísza-Marosi Armentesítő Társulat), és a felét sem érte el a szabályozott Fehér-Körös mellett Arad megyében, illetve a volt ártér Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú megyei részén (Ivánfenéki, Mezőtúr-Mesterszállási, Tóköze-Istvánházi Armentesítő Társulat). 2,6 Gallacz, 1896. 533. p. 237 A magyar korona országainak 1901-1915. évi mezőgazdasági termelése... 44. p.