Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában

szén, Kígyós pusztán, ahol a gazdasági infrastruktúra már korábban kialakult, 13 584 kat. holdat foglalt el a Wenckheim-birtok, ami csaknem a teljes településhatár volt. Jelentős területeket foglatak el az 5000 kat. holdnál nagyobb Wenckheim-birtokok Dobozon, Vésztőn, Gyulavárin stb. is. Bihar megye 88 településéből 13-ban volt csak 5000 kat. holdnál nagyobb birtok. Ide tartozott Csökmő, ahol 1853-ban a határ 36%-a még nádas, illetve használhatatlan terület, a Tisza-birtokhoz tartozó Mezőgyán, ahol a határ 40%-a még 1895-ben is jórészt frissen kiszáradt legelő volt, Sarkad, Diószeg és Körösszegapáti, ahol az uradalmi gazdálkodásnak már előzményei voltak, valamint Okány, Schwarcz Ábrahám birtokközpontja, ahol a 19. század végére a szántók növelése érdekében szinte az összes rétet eke alá fogták. A Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok megyei érintett települések közül Püspökladányban volt a legnagyobb a birtoktest, a közalapítvány uradalma a határ 64%át foglalta el. A 2001-5000 kat. hold közti birtokok az érintett 149 településen 12,61%ot tettek ki. Arad megyében 17,49%, Békésben 12,83%, Biharban 9,87%, JászNagykun-Szolnok és Hajdú megyében 13,18% volt részesedésük. A legnagyobb arányban ezek a birtokok a kisjenői uradalomban feküdtek (Agya, Bélzerénd, Feketegyarmat, Nadab, Nagyzerénd, Sikló, Szinitye stb.), ahol - mint láttuk a majorsági gazdálkodásnak már a 19. század elejéről voltak hagyományai. Az 1001-2000 kat. hold közti középbirtokok Arad megyében 18,43, Békésben 8,46, Biharban 13,85, az ártér nyugati részén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú megyében 12,06%-ot foglaltak el. Elsősorban azon vidékeken koncentrálódtak, ahol az árvizek kevésbé voltak veszélyesek, és a szabályozás korábban befejeződött. Az 1000 kat. holdnál kisebb birtokok Arad megyében csak 46%-ot tettek ki, a többi területeken 60% körüli részt foglaltak el. Békés megyében, mint említettük, az óriásbirtokok mellett sok volt a 100 kat. holdnál kisebb terület. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a vizsgált 149 település határában 1000 kh feletti birtok 42,17% volt, míg 57,83%-ot az 1000 kat. holdnál kisebb birtokok foglaltak el. A birtokstruktúra függött az átalakult természeti tényezőktől, a gazdálkodás korábbi hagyományaitól, és nem utolsósorban attól, hogy a tulajdonosok hogyan tudták kiépíteni a gazdálkodásban szükséges infrastruktúrát, a szükséges épületek emelésével, az igás állatállomány számának növelésével, gépek beszerzésével stb. 6. A parasztgazdaságok és uradalmak gazdálkodása a 19. század utolsó harmadában A Körös és Berettyó völgyében végrehajtott természetátalakító munka megváltoztatta a települések és uradalmak gazdálkodását. Mint a korábbiakban jeleztük, a víztől felszabadított földek fokozatosan száradtak ki, és váltak alkalmassá a szántó-vető művelésre. így az átalakulásnak is több ütemben le-