Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)
V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 5. Birtokstruktúra a 19. század végén
- 1001-2000 kat. hold 18,43% - 2001-5000 kat. hold 17,49% - 5001 kat. hold felett 18,04% Itt az 1000 kat. holdnál kisebb birtokok részesedése csekélyebb volt, mint az egykori ártér átlaga, és nagyobb az 1000 kat. hold feletti birtokoké. Az eltérés az erdősültséggel magyarázható. Békés megyében az 500 717 kat. hold területből 100 kat. holdnál kisebb birtok volt 46,13%, 101-1000 kat. hold közti 12,40%, 1001-2000 kat. hold közti 8,46%, 2001-5000 kat. holdas 12,83%, 5001 kat. hold feletti 20,18%. Látható, hogy Békésben a legkisebb, 100 kat. hold alatti és az óriás birtokok foglaltak el jelentős területeket, míg középbirtokkal viszonylag kevesen rendelkeztek. Biharban 596 460 kat. hold területen 41,39% volt a 100 kat. hold alatti birtok, 19,93% a 101-1000 kat. hold közötti, 13,85% az 1001-2000 holdas, 9,87% a 2001-5000 holdas és 14,96% az 5001 kat. holdnál nagyobb terület. Biharban tehát a kisebb birtokok voltak többségben a korábban árvizes területeken. A legnagyobb százalékot, csaknem a falvak határának felét, a 100 kat. holdnál kisebb birtokok foglalták el. Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok megye érintett településein, ahol a határok nagysága összesen 269 586 kat. holdat tett ki, 36,12% volt a 100 kat. hold alatti, 25,05% a 101-1000 kat. hold közötti, 12,06% az 1001-2000 kat. holdas, 13,18%) a 2001-5000 kat. holdas, 13,59% az 5000 feletti birtokok aránya, hasonlóan a Békés megyei helyzethez. Arad megyében összesen hét településen voltak 5000 holdnál nagyobb birtokok. Ezek aránya Borosjenőn volt a legnagyobb, ahol a határ 3/4 részét foglalták el. Mint a korábbiakban láttuk, itt a határnak 1853-ban több mint felét, 1895-ben 1/4 részét erdő borította, amely az óriási birtok zömét tette ki. Hasonló volt a helyzet Apátiban és Barakonyban is, ahol 1853-ban 42%, illetve 56%, 1895-ben 25%o, illetve 43% volt az erdőborítás. Meghaladta a 6500 holdat a nagybirtok terjedelme Eleken is, bár ez a tágas határban csak a terület 16,49%-át tette ki. A település - Gyulavarsánddal együtt - ekkor az Almásy családhoz tartozott. Viszonylag kevés volt a nagybirtok a főhercegi uradalomban: csupán Miskén haladta meg az 5000 holdat. Ennyit tett ki a Gyulay család birtokában, Zarándon is. A Wenckheim-birtok Székudvaron meghaladta a 9000 holdat. A víztől felszabadított terület felét legelőnek, 1/3 részét szántónak használták. Békés megyében az érintett 18 település felében volt 5000 kat. holdnál nagyobb uradalom. A legnagyobb Békés határában feküdt, de itt csak a határ 32%o-át foglalta el. Kb. 40% volt az óriásbirtok területe Gyomán, ahol a vízszabályozás után új területeket vontak be a művelésbe. Ide sorolhatjuk Póhalom, Nagyszállás-,Telek-, Zsófia-majorokat is. 2 ^ A volt ártér magasabban fekvő ré235 Gallacz, 1896. 549. p.
