Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

V. Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében - 4. Az állatállomány összetételének alakulása 1884-1911

Szerepen a legelők, Sarkadon a rétek és legelők csökkenése mellett eltűntek a települések határából a korábban számba vett nádas és használhatatlan területek. Teljesen átalakult Kornádi határa. 1853-ban itt 36,57%-ban nádast és nem művelhető területet írtak össze, amelyek zöme eltűnt, és a kiszáradás ütemének megfelelően felére csökkent a rétek mennyisége. A település határának a vízborítástól fennmaradt részét még nem tudták teljes egészében szántóként hasznosítani, így a fő művelési ág a legelőhasználat maradt. A munkálatok után a legelők területe a korábbi duplájára nőtt. A Körös- és Berettyó-ártér egyéb településein Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú megyében a szántók területe 1853-1895 között a legnagyobb mértékben Dévaványán és Püspökladányban növekedett, mindkét helyen a rétek és legelők rovására. E vidéken kivételt képez Mezőtúr, ahol a rétek gyarapodtak számottevően.

228 4. Az állatállomány összetételének alakulása 1884-1911 A művelési ágak szoros kapcsolatban voltak az állattenyésztés fejlődésével, az állomány összetételének alakulásával. 1884-ben az általunk vizsgált terület 149 településén 160 465 szarvasmarhát, 101 195 lovat, 272 876 sertést, 561 446 juhot tartottak. Sajnos korábbi adatokkal nincs összehasonlítási lehetőség, mivel az 1828-as összeírás csak az úrbéresek tulajdonában lévő állományt tartalmazza. A szarvasmarhák száma - az ökrök és tehenek együtt magasabb volt, mint a lovaké, bár ez nem vonatkozott valamennyi ártéri településre. Békésen, Dobozon, Endrődön, Öcsödön, Szarvason, Bárándon, Sarkadon, Szováton több lovat tartottak, mint szarvasmarhát. Valószínűleg jó részüket ekkor sem mezőgazdasági munkára, hanem eladásra szánták. A sertéstenyésztés Békésen, Csabán, Szarvason virágzott, de hagyományosan sokat tartottak Nagyszalontán és egy sor sárréti településen is (például Vésztő, Kornádi, Ugra, Zsadány, Zsáka stb.). A juhállomány ezúttal is nagyon egyenlőtlenül oszlott meg az egyes településeken. Arad megyében ilyen vonatkozásban a főhercegi birtokhoz tartozó Nadab és Sikló, valamint két birtokközpont: Gyulavarsánd és Székudvar emelkedett ki. Békés megyében Gyoma, Füzesgyarmat, Endrőd, Szentandrás, Szeghalom volt a sorrend, ahol tekintélyes legelők álltak rendelkezésre. Bihar megyében tízezernél több juh Berettyószentmártonban volt (13 660 db), de megközelítette a tízezret Csökmő, Zsáka, sőt Rojt állománya is.

229 Igen nagy méreteket öltött a juhászat Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Hajdú megye érintett helységeiben (Nádudvar, Püspökladány, Földes, Kaba).

230 1895-ben 204 362 szarvasmarha, 121 525 ló, 513 275 sertés, 358 555 juh volt az érintett településeken. A legnagyobb növekedés a sertések esetében 228 L. XI. sz. melléklet 229 Rojt községben valószínűleg csak átmeneti állományról van szó, mert a legelő csekély. 230 L. XII. sz. melléklet, Gallacz, 1896. V sz. melléklet alapján.