Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006)

I. Bevezetés - 2. A téma előzményei, a munka módszere

nyalni kell. Elsősorban azért, mert a vízszabályozás nem a megyék egész területét érintette, másrészt a gazdálkodás átalakulását a vízi munkálatokon kívül egyéb tényezők is befolyásolták (a lakosság száma, a faluhatár nagysága, a birtokviszonyok stb.). A téma irodalmi előzményeként kell megemlíteni Gallacz János immár forrásértékűnek tekinthető monográfiáját, amelyben terjedelmes fejezet foglalkozik a Körös- és Berettyó-völgy gazdasági viszonyaival. A kérdéskört a szerző 1895-ig vizsgálja. Munkájának forrásai egyes feudáliskori országos összeírások, a 19. század második felében megjelent statisztikák, valamint az uradalmi gazdatisztek e célból készült dolgozatai. Az újabb gazdaságtörténeti irodalomból négy munkát érdemes megemlíteni: Szendrey István

6

, Papp Klára

7 bihari vonatkozású monográfiáit, Szabó Ferenc Békés megye 18-20. századi gazdaságtörténetéről írt cikkét,

8 valamint Oláh József dolgozatát,

9 amelyben a szerző a Békés megyei Wenckheim-birtok 19. század végi, 20. század eleji gazdálkodását mutatja be. A szabályozott Körös- és Berettyó-vidék mezőgazdaságával kapcsolatos levéltári kutatásokat Réfi Oszkó Magdolna kezdte, aki korábban a Rétközről készített e témában példaszerű monográfiát.

10 A feltárást a Békés Megyei Levéltár 1876-1940 közti közigazgatási iratanyagában végezte el. A vizsgált terület körülhatárolásához az alapötletet Gallacz János említett monográfiája adta. Itt a szerző az 1890-es évek elején működő vízszabályozó társulatok ártérbirtokos községeit vette alapul. 149 ilyen község volt, ezek legtöbbje már a 18. század végén létezett. Részleteiben ekkora területet problematikus lenne vizsgálni, ezért munkánk során kétféle módszert követtünk. Az országos (és megyei) összeírások, statisztikák alapján áttekintést adunk a főbb folyamatokról. Vizsgáljuk a lakosság számának alakulását, az állandóan és ideiglenesen vízzel borított területek módosulásait, a művelési ágak változását, az állattartásra vonatkozó adatokat. Részletesebb elemzés alá veszünk a három érintett megyében egy-egy fontosabb uradalomhoz tartozó községeket (Békésben a Harruckern-, illetve Wenckheim-birtok, Biharban a derecskéi Eszterházy-uradalom, Aradban József főherceg községei, melyek a 19. század elejéig kamarai birtokok voltak). Általános forrásaink a következők: - 1715-ös, 1720-as országos összeírás - Mária Terézia úrbérrendezésének tabellái - II. József kori népszámlálás - Huszár Mátyás 1823-as vízrajzi felmérése - 1828-as országos összeírás - Ludovicus Nagy 1828. évi statisztikája 6 Szendrey, 1968. 7 Papp, 1998. 8 Szabó, 1974.. 9 Oláh, 1975. 10 Réfi Oszkó, 1997.