Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

körülmények nem teszik lehetővé az erdélyi országgyűlést. Reviczky a konferencia végén azonban ismét szót kért, újból összefoglalta érveit. Szerinte az általa javasolt megoldás a kormányzatot a törvények morális erejével ruházná fel. Ezt annál fontosabbnak vélte, mivel értesülése szerint a legutóbbi barsi közgyűlésen szóba került az Erdéllyel való unió kérdése. Ha tehát a kormányzat nem tesz semmit, előre látható, hogy a magyar országgyűlésen a tanácskozások elején szóba kerülnek az erdélyi állapotok. Ez pedig mindenképpen elkerülendő, mert a bizottsági munkálatok napirendre tűzésével Reviczky nem kevesebbet kívánt elérni, mint „a királyi jogok megerősítését". Végezetül a kancellár előadta, hogy a magyar megyék országgyűlést sürgető feliratai is megszűnnének, ha a konferencia jóváhagyná egy udvari dekrétum kibocsátását. Ezzel felszólítanák az összes törvényhatóságot, hogy szorgalmasan végezzék a bizottsági munkálatok felülvizsgálatát, s amennyiben elkészültek, jelentsék. A konferencia egyhangúlag elfogadta Reviczkynek az e tárgyban 1832. április 16-ról keltezett előterjesztését és a dekrétum szövegéi. A végső elhatározást az 1832. április 27-én, I. Ferenc elnökletével tartott konferencia hozta meg. Az uralkodó a tanácskozás után az erdélyi országgyűlés elhalasztása mellett döntött. A kormányzat ezután azonnal hozzálátott a magyar diéta előkészítéséhez. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mit tartalmazzon a tanácskozások tárgysorozatát megjelölő királyi propozíciók. Ehhez pedig meg kellett határozni, hogy milyen sorrendben tűzzék napirendre a kilenc bizottsági munkálatot. I. Ferenc 1832. április 28-án legfelsőbb kézirattal fordult a nádorhoz. Két tárgyban kérte ki véleményét. Az első kérdés az operátumok sorrendjére vonatkozott, a második az országgyűlési tanácskozások „megrendszabályozására". Az utóbbi kapcsán az uralkodó az egyre növekvő hatáskörrel bíró kerületi ülésekre és az országgyűlésen megjelenő ifjúságra célzott. Felszólította a nádort, hogy tegyen javaslatot az ezekkel összefüggő kellemetlenségek és visszaélések megszüntetésére. Hangsúlyozta azonban, hogy minden intézkedés csak az alkotmányos formák betartásával léptethető életbe.

34 Ugyanezeket a kérdéseket tette föl Reviczky Mérey perszonálisnak. Az 1832. április 25-i dátummal ellátott elnöki levél a legszigorúbb titoktartásra szólította fel a személynököt.

3S József nádor rögtön másnap, azaz április 29-én válaszolt az uralkodói leiratra. Felterjesztésében csak a bizottsági munkálatok sorrendjéről nyilatkozott, a második részt illetően a válasszal ekkor meg adós maradt.

36 Az uralkodó május 12-én közölte a nádor válaszát Reviczkyvel. Egyúttal felszólította a kancellárt, hogy a nádor és a személynök javaslatáról együttesen készítsen felterjesztést.

37 Reviczky május 13-ról keltezett felterjesztésének csak fogalmazványa ismert, ebben az olvasható, hogy Mérey válaszát még nem kapta meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy szük34 A kézirat megtalálható: MOL József nádor titk. praep. 16. cs. V 35 MOL Kanc. eln. titk. 1832:70. 36 A kézirat fogalmazványa: MOL József nádor titk. praep. 16. cs.; a tisztázat: MOL Kanc. eln. titk. 1832:258. 37 MOL Kanc. eln. titk. 1832:258.