Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
sége lenne az uralkodó második kérdésére adandó nádori feleletre is. 38 Mérey válaszát a kancellár végül is június 25-én kapta meg. Reviczky a perszonális véleményéről november 10-én, a nádor álláspontjáról november 19-én készített felterjesztést. 39 Ugyancsak november 19-i az a legfelsőbb kézirat, amelyet I. Ferenc intézett a nádorhoz. Az uralkodó, visszautalva április 28-i kabinetlevelére, felszólította Józsefet, válaszoljon az abban föltett második kérdésre is. 40 A nádor végül is november 20-án, Bécsben fogalmazta meg az országgyűlés szabályozásával kapcsolatos elképzeléseit. 41 Az április 28-án keletkezett legfelsőbb kézirat első kérdésére a nádor részletesen válaszolt. Véleménye szerint az operátumokat a következő sorrendben kellene napirendre tűzni: urbariale, contributionale-commissariaticum, juridicum, publico-politicum, commerciale, banderiale, ecclesiasticum, litterarium. Azt javasolta, hogy a királyi propozíciókban csupán az első két tárgyat kellene megjelölni, a többit a körülményektől függően, utólagos uralkodói előterjesztés útján lehetne proponálni. A nádor hangsúlyozta, hogy a következő országgyűlésen lényegesen könnyíteni kell az adózók terheit: „...unumgänglich nöthig, dass der künftige Reichstag nicht ohne wesentliche Erleichterung der letzteren (Contribuenten - V O.) verstreiche." Ezt azzal indokolta, hagy az adózók körében több, mint egy éve rendkívüli izgatottság uralkodik, és a diéta összehívásával még inkább növekedni fognak várakozásaik. Az uralkodónak tehát - elődei gyakorlatához („väterliche Regierungsystheme") hasonlóan - méltányos segítséget kell nyújtania. Máskülönben az adózók önmaguk próbálnának megoldást találni, mint ahogy ezt az 183l-es felső-magyarországi események (azaz a koleralázadás) bizonyítják. A nádor szerint ugyanis az ottani történéseket nem a járvány, hanem jóval inkább az adózókra nehezedő terhek idéztek elő. Az alattvalók mindeddig úgy tekintettek az uralkodóra és a kormányzatra, mint arra az erőre, amely megvédi őket a törvénytelen földesúri elnyomástól. Amennyiben tehát az urbarialéval és a contributionaléval kezdődne az országgyűlés, mindenki előtt nyilvánvalóvá válna az uralkodó és a kormányzat eltökéltsége, hogy folytatván az eddigi politikát, megfeleljen a várakozásoknak. Ennek nyomán megerősödne a kormányzat tekintélye és befolyása az adózók körében, ezt a pozíciót pedig fel lehetne használni a privilegizált és nem privilegizált osztályok közötti ellenséges hangulat megszüntetésére. Másfelől a nádor azzal is érvelt, hogy az adózók terheinek méltányos csökkentése azért is elengedhetetlen, mert Magyarország csak így tudna tevékenyen részt venni a birodalmon belüli terhek viselésében. Abban az esetben, ha a kormányzat nem az említett két operátummal kívánná a tárgyalásokat megkezdeni, a rendek lépnének föl az adózók jogainak 38 MOL Kanc. ein. Utk. 1832:87. 39 Reviczkynek a Méreyről készített felterjesztését 1. MOL Kanc. ein. titk. 1832:62. (fogalmazványát 1. MOL Kanc. ein. titk. 1832:118.); a nádor véleményéről készült előterjesztés: MOL Kanc. ein. titk. 1832:258. (fogalmazványát 1. MOL Kanc. ein. titk. 1832:87.) 40 MOL József nádor titk. praep. 16. es. XIII. 41 Ennek csak a fogalmazványa ismert: MOL József nádor titk. praep. 16. es. XIII.
