Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Bevezetés

Bevezetés Az 1825-27. évi VIII. tc. által kirendelt országos bizottság munkálatairól, az operatumok megyei vitáinak eredményeiről több-kevesebb részletességgel olvashatunk a nagy történeti összefoglalásokban, bár azok eltérően ítélik meg jelentőségüket.

1 A korszak központi problémájává Barta István - teljes terjedelmében máig kiadatlan - 1964-es nagydoktori disszertációja emelte ezt a kérdést.

2 Nagyrészt Barta ösztönző kutatásainak köszönhető, hogy az operátumok vitáinak általános tendenciáiról átfogó képpel rendelkezünk

3 - noha még mindig nem tudunk eleget az egyes törvényhatóságok helyi sajátosságairól, a döntéseket meghatározó személyekről és a politikai erőviszonyokról, arról a közegről, melyben az operátumokkal kapcsolatos megyei vélemények és közgyűlési határozatok megszülettek.

4 Barta István szerint az országos deputáció munkálatainak kinyomtatása és az operátumok megyei vitái döntő mértékben járultak hozzá az 1830-as évek elején jelentkező reformmozgalom kibontakozásához. „Az ország politikai és egyéb köz viszonyainak ily nagy nyilvánosságú tárgyalása"

5 lehetővé tette ugyanis, hogy a kialakuló helyi ellenzéki csoportok megkíséreljék az alapvetően konzervatív jellegű operátumok korszerű tartalommal való megtöltését. A Nógrád megyei bizottság munkájában résztvevő Sréter János például így fogalmazta meg a viták jelentőségét: „Szép látványt mutatott Magyarország, midőn a' törvényhozás' komoly gondjai a' házi kör' csendes lakóját nyugodalmának rejtekéből kihúzván, a' köz tanácskozásokban részvételre kényszeríték, 's az egész ország egy nagy törvényhozási tanács-helylyé változott. Magános körben, nyilvános helyeken folytak e' törvényhozási vitatások: ' Horváth 1868/a. I. kötet. 270-272.; Ballagi 1897. 185-187.; Hóman-Szekfű V 286-288.; Mérei-Spira (szerk.) 210-218.; Egy. tankönyv 446-447.; Mérei (főszerk.) 1980. 639-663., 690-696. Fontos kiemelni a témával foglalkozó korszaktanulmányok közül Mályusz Elemér cikkét: Mályusz 1923. 2 Barta 1964.; megjelent részletének vonatkozó fejezete: Barta 1966. 107-182. A kéziratos és nyomtatott forrásanyag teljes körű bibliográfiai számbavételét Bibó István végezte el: Bibó 1977. 5 Általában 1. Barta 1966. 151-173-, Gergely 1974.; az úrbéri kérdés vonatkozásában: Tengelyi 1978., Fónagy 1988.; az egyház- és alapítványügyi munkálattal kapcsolatban: Fazekas 1997.; a kérdés előzményének tekinthető, 1791: 67. tc. által kiküldött országos bizottság munkálatairól pedig: Kosáry 1956.; Pajkossy 1978.; Hoós 1994. 4 A zempléni viszonyokról 1. Barta 1966. 107-151. és Erdmann 1975.; megjelent változata: Erdmann 1989.; Szatmár vármegyéről 1. Barta 1959.; Zala vármegyéről 1. Molnár 1995.; Bihar vármegyéről 1. Bényei 1981.; Győr vármegyéről 1. Lengyel 1962.; Tolna vármegyéről: Csapó 1989. 2952.; kortársi visszaemlékezés az operátumok Nógrád megyei vitáiról: Sréter 1842. 5 Horváth 1868/a. I. 271.