Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Bevezetés
tárgyul vevének mindent, a' mi a' hazát, az emberiséget érdekelhette, semmi fenálló helyzetek, jogok, kiváltságok nem húzódhattak el köz vizsgálódás alól." 6 Barta István az operátumok megyei vitáinak elemzésekor azokra a javaslatokra koncentrált, melyek az 1832 és 1848 közötti időszakban meghatározó jelentőségűvé váltak a nemzeti önrendelkezés megvalósítása és a polgári intézményrendszer megteremtése szempontjából. 7 Vizsgálódásainak középpontjában tehát a bizottsági munkálatok véleményezése során keletkezett reformelképzelések álltak, kutatási koncepciójából következően azonban nem térhetett ki arra, hogy a megyék által képviselt, reformpártinak vagy éppen konzervatívnak minősíthető törekvések mennyire voltak az egyes törvényhatóságok esetében következetesek és átgondoltak. Barta nem foglalkozott részletesen azokkal a problémákkal, amelyek az 1830-as évek elején a politikai közgondolkodás előterében álltak ugyan, de néhány év elteltével veszítettek jelentőségükből. A Barta István által kidolgozott nagyhatású koncepció nyomán született újabb tanulmányok is inkább - teleologikus módon - a reformkor vége politikai vitáinak előtörténetét kívánták fölfedezni egy-egy megye állásfoglalásaiban. Én úgy véltem, hogy a megyei operátumok koncepciója akkor válik megragadhatóvá, ha az egyes részmunkálatokat egységben és egymáshoz viszonyítva próbálom meg értelmezni. Éppen ezért abban láttam a továbblépés lehetőségét, hogy egy-egy megye összes, fönnmaradt munkálatának részletes elemzésén keresztül mutassam be az 1830-as évek elejének politikai kontextusát és az azt megjelenítő beszédmódokat. A monográfia négy nagyobb egységből áll. Az első rész bemutatja, milyen álláspontot képviselt a kormányzat a rendszeres bizottsági munkálatokról, milyen elvárásokat fogalmaztak meg a főméltóságok az operátumokat napirendre tűző országgyűléssel kapcsolatban, valamint mi indokolta a munkálatok megtárgyalásának az 1832-36-os országgyűlésre halasztását. A kormányzati állásfoglalások bemutatása után a könyv második része egy kiemelt szerepű vármegyének, Pestnek az operatumokról megfogalmazott véleményét elemzi. Mind a kormányzati célkitűzések, mind pedig a Pest megyei események azért lényegesek, mert együttesen teszik láthatóvá azt a mozgásteret, amely a bizottsági munkálatok megyei véleményezése során a törvényhatóságok rendelkezésére állhatott. Pest kiválasztását több egyéb szempont is indokolja. Egyrészt a megye központi fekvése, a főispánnak (az ország nádorának) személye és pozíciója, valamint a rendszeres munkálatokat véleményező bizottság reprezentatív összetétele; másrészt pedig az, hogy ilyenformán választ lehet keresni arra a kérdésre, vajon Pest nyomtatásban is megjelent véleményei valóban befolyásolták-e a többi megye munkálatait. Érdemes ugyanis azt is megvizsgálni, hogy Pestnek az ún. „vezérvármegye" szerepe már az 1830-as évek elején kimutatható-e vagy itt inkább egy, az 1840-es évekből visszavetített fogalomról van-e szó. 6 Sréter 1842. 17. 7 Vö. Barta 1966. 172-173.
