Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

robot örökös megváltása után az apróbb földesúri tartozások is szűnjenek meg: „[a jobbágy] ha földesuraságával megegyezhet, ezen robotokat örökre és egyszerre is, a robot váltsága tőkéjének lefizetése mellett megválthassa, ezenkívül pedig minden egyéb urbarialis praestatiok, ideértvén a hosszúfuvart és vadászatot is, átaljában megszűnjenek,..."

83 A közgyűlés ezt úgy. módosította, hogy a robotszolgáltatásnak csak a felét lehetne pénzzel kiváltani, nem javasolták ugyanakkor a füstpénz és a culinarék eltörlését, bár engedélyezték volna, hogy a földesúr és a jobbágy erről is egyezséget kössön. A továbbiakban meg kell vizsgálni, hogy az országgyűlési viták eredményeként megszülető önkéntes örökváltság kerületi tervezetének a szövege megegyezik-e az említett megyei véleményekkel. A kerületi tervezet szerint ugyanis a jövőben a jobbágy földesurával szabad egyezkedés útján egy általános öszszeg lefizetésével az úri tartozásokat, szolgálatokat, és adókat tökéletesen és örök időre megválthatja, emellett azonban a földesúri joghatóság továbbra is sértetlenül megmaradna. Összevetve a kerületi tervezetet a megyei javaslatokkal, nyilvánvaló, hogy az önkéntes örökváltság valamennyi szükséges elemét az átnézett anyag alapján a zalai küldöttség véleménye tartalmazza. A zalai választmány képviseli egyébként azt a logikát, amelyet a rendek majd az országos bizottság tervezetének vitája alkalmával képviselnek: azaz az örökváltságról szóló indítványt nem az usufructuatio szabad adásvételekor, nem a kilenced és robot szabályozásakor, hanem az úrbéri kötésekről szóló V törvénycikk napirendre tűzésekor tették meg. A Zala megyei küldöttség először is összefoglalta az országos bizottság által az Ytc. 2. §-ban megfogalmazottakat. A tervezet szerint a helységeknek lehetősége lenne a földesúrral örökös szerződésre lépni, de ennek a szerződésnek nem lehetnek a tárgyai a curialis regalis jussok és haszonvételek.

84 A zalai választmány úgy vélte, hogy 1.) a jobbágyok örökös szerződés által nem csak évente fizetendő bér mellett válthatnák meg adózásaikat, hanem egy, alku által meghatározandó összeg lefizetése után minden további adózástól és szolgáltatástól örökre mentesek lennének; 2.) törvény által kéne biztosítani az is, hogy ne csak egész helységeknek, de az egyes jobbágynak is módjában álljon az úrbéres telekre nézve az említett módon egyességet kötni és magát meg örököseit minden szolgálat alól örökre felmenteni. A Zala megyei küldöttség gondolatmenete megvilágítja: a korszakban bevett gyakorlat volt az, hogy egész helységek örökös szerződések által megváltották magukat az úri adózástól.

85 A rendek egyébként ezt érvként fel is használták az örökváltság országgyűlési vitájában. Nem volt azonban ilyen egyértelmű a helyzet akkor, amikor az egyes jobbágy akart örökös kötéseket kötni földesurával, továbbá szem előtt kell tartani, hogy az „örökös kötés" kifejezés önmagában még nem egyenértékű az Hi Op2 5-6. 84 Az V tc. 2. §-ban ugyanezt fogalmazta meg Pozsony megye is, de figyelembe kell venni, hogy ez a javaslat gyakorlatilag nem lép túl áz országos bizottság által megfogalmazottakon, azaz az "örökös kötés" kifejezés nem felel meg tartalmilag az önkéntes örökváltság fogalmának. 85 Vö. Barta 1961. 98.