Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

úrbéres föld regulációjával kapcsolatban a választmány ugyancsak megismételte a szakaszküldöttség véleményét. A küldöttség elvetette az országos bizottság tervezetét, mely szerint a belső és külső telket nem szabad egymástól szétválasztani. Békés választmánya szerint ebben az esetben a jobbágy a használatba átengedett úrbéres földdel ismét csak nem bánhatna szabadon, A megoldás az lehetett volna, ha a földműves különválasztva is eladhatja a külső vagy a belső telket, de külső telket csak az vásárolhatott volna, aki már házzal rendelkezik. A III. törvénycikk első paragrafusa az irtásföldekkel foglalkozott.

14 A megyei küldöttség elfogadta az országos küldöttség javaslatát. Ennek egyik legfontosabb része azt mondta ki, hogy a földesúr tudta nélkül, sőt annak kifejezett tiltásával tett irtásokat a birtokos a jobbágytól minden munkabér megfizetése nélkül visszaválthatja.

15 A borméréssel foglalkozó következő szakaszban a választmány lehetővé akarta tenni a jobbágyok számára az urbariális bor kimérésének időszakára a házankénti kocsmáitatást.

16 A szakaszküldöttséggel ellentétben a megyei bizottság megengedte volna, hogy a jobbágyok bőséges termés esetén a gyümölcsön és törkölyön kívül - gabonából is főzhessenek pálinkát.

17 Azt is fontosnak tartották, hogy a pálinkafőző üst után járó két forintot a jobbágy évenM Az úrbéri munkálat III. cikkelyét a második ülésen, 1832. január 10-én tűzte napirendjére a küldöttség. A tanácskozáson Csepcsányi Tamás és Paulovicz Gábor nem jelentek meg. 15 A megyei vélemények általában egyetértettek az országos bizottság javaslatával. A Pozsony megyei küldöttség feltűnően részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elismerték ugyan, hogy a földesúrnak jogában áll az irtásföldeket visszaváltani, de arra is felhívták a figyelmet, hogy sok esetben egy-egy jobbágynak, sőt egész községeknek ez a földtípus jelenti az egyetlen megélhetési forrást. Ebben az esetben a választmány szerint a vármegyének kellene megvizsgálnia, hogy mekkora föld lenne elegendő a jobbágyok megélhetésére, és mekkora részt válthatna vissza a földesúr. Módosítani kívánták az országos bizottság javaslatát, mi szerint a földesúr ne legyen köteles megtéríteni annak a munkának az árát, amelyet a földesúr tudta nélkül művelés alá vett irtásföldbe fektettek bele. Pozsony választmánya szerint ezt a megoldást csak abban az esetben lehetne érvényesíteni, ha az irtás megművelése a földesúr kifejezett tiltása ellenében történt meg. Sopron megye küldöttsége is amellett érvelt, hogy a jobbágy munkáját csak abban az esetben nem kellene megtéríteni, ha a földesúr tiltása bizonyosságot nyerne. A zalai választmány egy, az országgyűlési vitákban is fontos szerepet játszó szempontot állított a figyelem középpontjába: azt tudniillik, hogy a kérdéses irtás mikor került művelés alá: 1807 előtt vagy az után. 16 Az országos bizottság tervezete szerint a szőlőheggyel rendelkező helységek továbbra is Szent Mihály napjától Szent György napjáig mérhettek volna bort, azok a községek, amelyek szőlőt nem műveltek, rövidebb ideig, Szent Mihály napjától karácsonyig élhettek volna az epocillatio jogával. A megyék általában egyetértettek ezzel az elképzeléssel, voltak azonban kivételek is: Arad pl. azt javasolta, hogy a jobbágyok mondjanak le a borkimérés jogáról, ennek fejében pedig mentesülnének a kisebb kilencedtől és a konyhabéli tartozásoktól. Ung szintén az urbariális korcsmáitatás eltörlését szorgalmazta. A nógrádi küldöttség szerint a korcsmáitatás engedélyezése nem jelent valódi könnyebbséget az adózóknak, ugyanakkor sérti a földesúri jogokat, ezért a korcsmáitatás fejében célszerűbb volna egyéb könnyítéseket adni a jobbágyoknak, pl. a kisebb adózások elengedését. Abaúj az országos bizottság tagjának, Szmretsányi Jánosnak különvéleményére hivatkozva a promontóriummal nem rendelkező községeknek a borkimérés jogát nem akarta megadni. 17 A pozsonyi és torontáli küldöttség, valamint a somogyi közgyűlés - Békéshez hasonlóan - a gabonából történő pálinkakészítést is engedélyezte volna, a Torontál megyei közgyűlés azon-