Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
pirendjére, mivel az előzetes véleményezéssel megbízott szakaszküldöttségek közül az úrbéri készült el leghamarabb javaslataival. A küldöttség elnöki feladatait Vidovich György első alispán látta el. Tagjai gróf Esterházy Mihály, Kornéli Ambrus, Csepcsányi Tamás, Nagy Márton, Karassiay István, Boczkó Dániel táblabírák, Cseh Ferenc másodalispán, Nóvák Antal főjegyző, Kállay Ignác első aljegyző, Tomcsányi József, báró Wenckheim Béla tiszteletbeli aljegyzők, Beliczay József főadószedő, Lengyel Márton tiszti főügyész, Németh Antal számvevő, Lehoczky Lajos főszolgabíró, Paulovicz Gábor, Nóvák Ferenc, Kövér János esküdtek voltak. 10 A jobbágy szabad költözködésével kapcsolatos paragrafusokat a bizottság úgy kívánta módosítani, hogy a földműves - amennyiben valamennyi kötelezettségének eleget tett - az év bármely napján elköltözhessen. A földesúr az elbocsátó levelet az országos bizottság javaslatával szemben ne három hónap, hanem hat hét alatt legyen köteles kiállítani. Amennyiben a-földesúr ezt megtagadná, a jobbágy a szolgabíróhoz fordulhasson panaszával, a szolgabíró az esküdttel két hét aiatt vizsgálja ki a panasz jogosságát. 11 A megyei küldöttség tehát módosításaival a szabad költözködés feltételeit kívánta könnyíteni. A választmány, egyetértve a szakaszküldöttség álláspontjával, a jobbágytelek haszonvételének minden korlát nélküli szabad adásvétele mellett foglalt állást. Ervelésük szerint a földművelés, a nemzeti szorgalom és „a nemzeti jobblétei" meggyökereztetésére semmi sem lehet alkalmasabb, mint a földhasználati tulajdonnak az egész országban történő engedélyezése. 12 Ezzel a javaslattal az országgyűlés egyébként is csupán egy csaknem fél évszázada létező gyakorlatot törvényesítene. A küldöttség szerint a szabad adásvevésből „a jobbágyra háruló birtokbéli sajátság képzetével" összeegyeztethetetlen az országos bizottság javaslata, mely szerint a telek haszonvételének eladása csak a földesúr beleegyezésével történhetne meg. A békési választmány éppen ezért úgy vélte: az adásvevést a földesúr tudtával, de nem beleegyezésével kell lebonyolítani. 13 Az 10 BmL BVm Kgy. ir. 1832:1317-, 1320. 11 Az országos bizottság javaslata szerint ilyen esetben a jobbágynak az alispánhoz kellett volna fordulnia. 12 Az országgyűlési viták során Nóvák Antal már a földesúri haszonvétel szabad adásvételekor folytatott vita kapcsán kijelentette: küldői a „birtoki sajátságot" is meg kívánják adni a jobbágyoknak (1833. febr. 11-i felszólalását 1. KLÖM1.155). A megye tehát nemcsak valamennyi adó és természetbeni kötelezettség pénzbeli megváltását tartotta lehetségesnek - ahogyan ezt majd látni fogjuk -, hanem a jobbágytelekre nézve tulajdonjogot is akart adni a földműveseknek. Az úrbéri szerződések vitája során megfogalmazódó örökváltság-javaslat kapcsán pedig Nóvák a nemesi birtokra is ki akarta terjeszteni a jobbágyok birtokbírhatási képességét (1833. ápr. 27-i felszólalását 1. KLÖM I. 338.). 13 Az 1832-36-os országgyűlésen a jobbágytelek haszonvételének szabad adásvételének tárgyalásakor Nóvák Antal, a megye követe egyedül maradt azzal a javaslattal, mely szerint a törvénytervezet szövegében - a megye utasításának megfelelően - a „consensus" szót a „praescitus" kifejezéssel kellene felváltani: „A Bánátban eddig is igy van, s nem is sértődik általa a földes úri jus, mert ez csak a jobbágyi adózások megkivánására terjedhet ki, ezek pedig nem csak mentve maradnak a földes úr részére, hanem biztosításul az elmozdítás is felhagyatik." (KLÖM I. 155)
